Ha másból nem, abból mindenképpen erősen kéne éreznünk, hogy az időjárásunk látványosan eltolódott, mégpedig az úgynevezett korábbi irányba, mert a gabona aratása következetesen június közepe, 20-a táján szokott újabban elkezdődni. Idén erre a dátumra tolódott át a csillagászati nyár fordulópontja, a gazdáknak, a felvásárlóknak pedig azért marad emlékezetes, mert ezen a napon az ország elsöprő többségén már be is szállították az első aratásból származó búzatételeket. őszi búza

Ám ha a piac mélyére is odanézünk, akkor ismételten van okunk aggodalomra, mert a meghatározó európai búzatőzsdéken (Bologna, Bécs) hirtelen 20-30 euróval csökkent az őszi búza jegyzése egyetlen nap alatt. Úgy látszik, a minden növénynek kedvező júniusi csapadékos időjárás csak az áraknak okozott elég nagy tehertételt, és még nem látjuk a dolog végét.

Az idei lehetőségek számbavételénél a makrogazdasági elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy búzából a világ tartaléka elég érzékelhetően csökkent és ellenhatásként megjelent egy áremelkedés, de csak nagyon szerény mértékű. Az ez évi tartalékaink körülbelül arra a szintre estek vissza, amit már megéltünk 2006-ban és 2012-ben, de az akkori árakhoz képest most nem tapasztalunk ugyanakkora drágulást. Tapasztalható, hogy a búza iránti kereslet, bár némileg élénkült, de a valóságos vásárlás eléggé elenyésző, mondhatni kicsi.

Az első jelentések szerint 5-600 ezer hektár fagyott ki, 1 hét múlva a jelentések már 830 ezer hektárról szóltak, majd újabb hét elteltével az orosz hatóságok azt közölték: az idei vetésükből a május 3-5. közötti fagy 1,5 millió hektárt nullázott le. Erre jött még, hogy az a térség nem nagyon kapott csapadékot, s a megjövő eső hatására sem alakult ki izgalom a búzapiacon. Erre mondják, hogy a piac már beárazta a búzánál az Oroszországban kialakult szituációt, marad minden a régiben, esetleg az árcsökkenés borzolhatja a gazdák kedélyét. Bennünket ez azért érinthet elég súlyosan, mert a világ búzaexportjának 25 százalékát, azaz 53 millió tonnát Oroszország adja. Ha pedig idevesszük az ukránokat is, e két most hadban álló ország búzakivitele a világ exportjának éppen a felét teszi ki. Vesztünkre ők is oda tendálnak, ahova korábban közvetlenül vagy áttételesen mi is adtunk el termést, például Afrikába.