A június 14-én Hajdúnánáson megtartott ökológiainövényfajta-bemutatón a jegyzőkönyv tanúsága szerint 76-an jelentek meg, bár még előadás közben is többen érkeztek. Ugyanakkor feltűnőnek bizonyult, hogy a megjelentek között milyen sok fiatal vagy fiatalos külsejű gazdász érdeklődött a bemutató iránt, bár kétségtelen, hogy jónéhány tapasztalt, idős szakember is tiszteletét tette. A házigazda Szólláth Tibor, a Verestenger Tanya tulajdonosa egyben a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke, a Hajdú-Bihar vármegyei NAK elnöke maga is biogazdálkodó. Az eseményen részt vett Harsányi Endre, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese. Szakmai előadást tartott dr. Erdős Zsuzsa, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (AKIT) nyíregyházi kutatóintézetének (korábbi nevén: Westsik Vilmos Kutató Intézet) tudományos munkatársa is.

A rendezvényt közösen szervezte a Debreceni Egyetem AKIT nyíregyházi kutatóintézete, a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület, de bekapcsolódott a munkába a vármegyei NAK, és ezt a munkát a jövőben konkrétabbá teszi. A szántóföldi bemutató szervezője és a szakmai program vezetője dr. Erdős Zsuzsa tájékoztatójában elmondta, hogy ez az első alkalommal megtartott ökofajta-bemutató a szep­tember 12–13-ai V. Öko Expo Hajdúnánás előrendezvénye. Ügyeltek rá a szervezéskor, hogy véletlenül se essék egybe ez a rendezvény a Bábolnai Gazdanapokkal, ennek érdekében választották az említett időpontot.

Ez a terület a Biokontroll által minősített rész, minden előírásnak megfelel, még az ott alkalmazható lombtrágyák körét is meghatározták. Ezt azért fontos megjegyezni, mert két cég, a HUMINISZ és a NaturAgro nem vetőmagosként, hanem lombtrágya-forgalmazóként kapcsolódott be ebbe a kísérletbe.

Az egész esemény úgy indult el, hogy a Kelet-magyarországi Biokultúra Egyesület és a Debreceni Egyetem erre az évre megállapodást kötött, hogy szántóföldi ökológiai fajtabemutatót tartanak. Igyekeztek felkutatni mindazokat a növényeket, amelyek az ökotermesztésnek megfelelnek, s Magyarországon a vetőmagjaikhoz hozzá lehet jutni. Egyaránt megtalálhatók a kísérleti telepen őszi és tavaszi vetésű növények, amellett úgynevezett kései tavaszi vetésű növényféleségek is. Az összesen 107 parcellán elvetett különböző fajok és fajták esetén, néhol egymás mellett az eltérő alkalmazott agrotechnika is figyelemmel követhető.