Az őszi búza mellett ott található a tönköly, az őszi és a tavaszi árpa, a tritikálé, a rozs, a rozsos bükköny, az őszi borsó, a tavaszi borsó, a járóborsó, a lencse, a zab, az olajlen, az olajtök, a kukorica, a szója, a fénymag, a mohar, a kölesek, a mézontófű, a keveréknövények, a baltacim, a négermag, a mustár, az olajretek, valamint ezek keverékei. A repertoár még ennél is szélesebb, mert a bemutatóhelyen szépen díszlett az alexandriai here, a burgonya, az évelő rozs vagy a pohánka. Ezek a növények nemcsak ökogazdálkodásra nyújtanak lehetőséget, hanem megoldást kínálnak az úgynevezett nagy növények (búza, kukorica, napraforgó) vetésváltására is. Az ökogazdálkodás nem nulláról induló folyamat, mert ezzel már korábban is foglalkoztak és jelenleg is foglalkoznak a Debreceni Egyetem nyíregyházi és látóképi intézeteiben.
Az Öko Expo keretében ez az első szántóföldi fajtakísérlet, amit a témában létrehoztak. Afféle előrendezvény ez, ahol azt kívánták bemutatni, hogy az ökológiai termesztésre kiválasztott növények miként viselkednek a mi klímánk alatt, milyen módon reagálnak a különböző betegségekre, esetleg mennyire rezisztensek némely kórokozóval szemben.
A kísérleti parcellák szinte mindegyike igen jól fejlett képet mutatott. Ennek oka, hogy az őszi vetésűek még a múlt évben elegendő csapadékot kaptak és megerősödve mentek a télbe. A csapadékhiányos tavasz, a nagyon meleg február szemmel láthatóan azért okozott némi zavart a növényeknél, ám ez főként a fenológiai előremozdulásban érhető tetten. Az őszi búza, a tritikálé, a rozs és főleg az árpák körülbelül két héttel előbb értek be, a bemutató napján szinte valamennyi aratásra kész volt. Az is kiderült, hogy a gabonáknál gondot okozó rozsdabetegségekre csupán egyetlen búzafajta mutatott kifejezett fogékonyságot, miközben a szomszédos parcellákon lévő őszi kalászosok rendre rozsdarezisztensnek bizonyultak.
A termesztéstechnológia növényfajonként eltérő, de az ökológiai feltételeknek mindig megfelelő. Az őszi kalászok alá kizárólag szerves trágyát adtak, míg egyes tavaszi vetésű növényeknél – kukorica, szója, tavaszi borsó, zabok – használták a már említett két cég lombtrágyáit is, az eredmény szemmel láthatóan pozitív.
Ez a bemutató választ adott arra, ami gazdakörökben nem lehet kétséges: az alternatív növények szerepe rohamosan növekedni fog, mert ezt igényli a vetésváltás és ezt igényli a biotermesztés szakszerű végrehajtása. Oda kell figyelni külön is a sűrűsoros növényekre, hiszen azok gyomelnyomó képessége kiváló. Ezen a területen szóba jöhető növények a kölesfélék, a nem oly rég még sikeres fénymag, és kevesen tudják, hogy erre a célra kiválóan megfelelnek a borsók is. Nemcsak egy-egy fajtája, hanem az őszi, a tavaszi vetésűre ugyanúgy érvényes a megállapítás, mint a járóborsókra. Választék tehát van, kicsit több figyelem, kicsit több hozzáértés és elkötelezettség kell, hogy mindez a gyakorlatban érvényesüljön.
Ez is érdekelheti:
- Rekordmennyiség várható gabonából
- Akár 100 évig is képesek lesznek tárolni az itt őrzött magmintákat
