Eltérő adottságok
Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a példában szereplő, egyébként létező gazdaságoknál nem arról van szó, hogy az „A” telepen az üszőborjakat idő előtt tenyésztésbe vonták, hanem arról, hogy egyéves, jól fejlett üszőket állítottak elő a gazdaságban, melynek megvalósítása komplex feladat és fontos stratégiai pontok mentén történik. Természetesen elengedhetetlen a megfelelő takarmányozás és tartástechnológia, hiszen ez meghatározza azt is, hogy éves korban el lehessen érni a 360-420 kilogramm élősúlyú tenyészállatokat. Nem hizlalt állatokat, hanem tenyészállatokat! A két szám között is egy-másfél hónap a különbség, ami lehet genetikai és anyagcseretípusból adódó eltérés, ettől függetlenül az említett élő tömeget el lehet érni egyéves korra. Ehhez alapvető fontosságú a születéstől a három hónapos korig eltelt időszak, és külön lényeges a 3-8 hónapos kor. Takarmányozási szakértők bevonásával minden telep számára kikalkulálható az a stratégia, ami a legjobb eredményt produkálja az eltérő adottságokból.
A példánál maradva, professzionális üszőnevelési stratégiával elérhető, hogy az évi körülbelül 500 helyett 690-700 üsző kerüljön tenyésztésbevételre. De, ahogy korábban is szóba került, telepi szinten nem cél a növendékszám drasztikus növelése. Ez a stratégia pont az, amelyik lehetőséget biztosít a termelőknek, a tejtermelő gazdaságoknak egy újabb plusz árbevétel realizálására.
Tapasztalatok és szakértők javaslata alapján is az a kívánatos egy tejtermelő gazdaságban, ha az első laktációs korcsoportba tartozó egyedek aránya 30-33 százalék. A selejtezési stratégiában ez a példatelepen azt jelenti, hogy évi 250-300 üszőborjúra van szükség az utánpótlás biztosítására. Ezen felül évjáratonként a százas tejelő tehenészetben lehetőség van arra, hogy a többi tehenet húshasznú fajtával termékenyítsük, hogy 700-800 borjú születhessen meg. Ha csak 1 millió forintos eladási árral számolunk (ami már magasabb), akkor is 80 millió forintos plusz árbevételt eredményez a példatelepen. Ha van rá kapacitás a tejelő tehenészetben, akkor ezek az állatok maradéktakarmányokon hizlalva továbbtarthatók, így ez a technológia még több hasznot tud hozni.
Szintén zsebbe kerül a 2 millió liter tej bevétele, ami, ha 160-170 Ft/liter áron számolunk, akkor 320-340 millió forintot jelent. És a húshasznú fajtával történő termékenyítés eredményeként a 700-800 vágóállat utáni bevétel további plusz 80 millió forintot jelent a holstein-fríz bikával való keresztezéshez képest. Ezeket a számokat mindenki a saját állományára vetítheti, de jól látható, hogy az üszőnevelés első két évében egy állatra vetítve milyen hatalmas tartalék van.
