A nőszirmokat (Iris × germanica) a kiskertekben is előszeretettel ültetik. A növények rizómáról jól szaporíthatók, így gyakran cserélnek gazdát a különböző színezetű példányok és díszítik az udvarok, temetők és utcák zöldterületeit. Talán nincs is hazánkban olyan falu vagy kertvárosi terület, ahol ne láthatnánk kék, sárga vagy más színű impozáns virágaikat tavasszal, illetve a nyár elején.
Az imágók lassan, nehézkesen repülnek, leggyakrabban a növények levelein ülve figyelhetjük meg őket. Imágóként csupán 8-11 napig élnek, és először mindig a hímek jelennek meg. A párosodásukhoz kedvező hőmérséklet 20 °C körül van, míg a tojásrakásra a kissé melegebb, 24 °C feletti hőmérséklet az ideális. Általában 6-10 tojást raknak a levelekre, amelyek 7-10 nap alatt kelnek ki. A megtermékenyítetlen tojásokból álhernyóként ötször vedlő hímek, míg a megtermékenyített tojásokból álhernyóként hatszor vedlő nőstények kelnek ki. A fiatal lárvák először hámozgatják a nőszirmok leveleit, majd később szabálytalan alakú részeket rágnak ki belőlük, jelentős esztétikai kárt okozva a növényen. Az álhernyók 21-27 napig fejlődnek, nagyon jellegzetesek, fekete fejjel és fehéresbarna testtel feltűnők a növények levelein.
A telet úgynevezett előbáb formájában vészelik át, és márciusban vagy április elején alakulnak át bábbá, azután imágóvá.
Hazánkban csupán egyetlen nemzedéke van a kártevőnek.
A sárga ragacslap fogja az imágókat, bár kérdéses, hogy a sárga szín vonzza-e őket, vagy a nehézkes repülésük miatt a szél sodorja az egyedeket a kihelyezett ragacslapokra.
Dr. Kontschán Jenő
