0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 20.

Soha még ilyen korán nem ültették a sárgadinnyét

Roszik Tamás, dunavecsei kertész idén is növelte sárgadinnye-termesztésre szánt területét, szembemenve a piaci trendekkel és a kedvezőtlen időjárási körülményekkel. Soha ilyen korán nem ültetett, mint az idén: március elején kezdett palántázni.

A korai hőség mellett az átmeneti lehűlés következményeit is megérezték. Már felhúzták a sátor oldalát, amikor megérkezett a hűvös, csapadékos, a didimellás betegségnek kedvező idő. A szélső sorok fejlődését visszavetette a betegség, és ez a hozamokon is meglátszott. A fertőzéstől meggyengült állományt nem újítják meg, letermés után pedig Trichoderma-alapú készítményekkel kezelik a talajt, hogy kiöljék belőle a kórokozó gombákat. A sátrak átköltöztetése ugyanis nehéz munka, sok időbe és pénzbe kerül, így három-négy évig ugyanott maradnak.

Ahol nem érte a fertőzés a növényeket, ott letermés után lekaszálják a lombot, így késztetik megújulásra és újabb terméshullámra a töveket.

Ezekről a növényekről várhatóan augusztus derekától szednek majd.

Szabadföldön általában két évig marad ugyanazon a helyen az állomány. Idén 16 hektár alagutas dinnyéjük van, a többit pedig ültetés után fátyolfóliával takarják.

ágyások
Átlátszó fóliával takart ágyásokba ültetnek

Ez nem marad el a késői ültetésnél sem, mert a fátyolfólia az esetleges lehűlésen kívül a széltől is védi a kis növényeket. Jégverés szerencsére nem volt a környéken, csapadékból azonban jócskán kijutott. Bármennyire is örülünk az esőnek, a sárgadinnye-termesztésben előnyösebb, ha a kertész annyit öntöz, amennyit a növények kívánnak, magyarázta a kertész.

Legyengíti ugyanis a töveket, ha a gyökerük vízben áll.
fóliaalagutak
Idén 16 hektáron takarta a sárgadinnyét fóliaalagutakkal

A szabadföldi sárgadinnyét is fóliás talajtakarással, csepegtető öntözéssel termesztik. A fóliafektető gép a csepegtetőszalagot is kihúzza, a második menetben ültetnek a palántázógépen ülő dolgozók, az őket követők pedig egy-egy lapát földet dobnak a palánták mellé, hogy ne jöjjenek föl a gyomok a fólián vágott lyukakon.

Az alagutas dinnyét is idén ültették a legkorábban, már április 10-től palántáztak, és Roszik Tamás szerint jól tették, mert így már július elején nagyobb mennyiséget szedtek róla.

Ehhez persze az kellett, hogy akkorra készen legyenek a palánták. Azt is megfigyelte, hogy ha a kiültetés után jó idő volt, szép állomány fejlődött. Ha viszont a palántázást követően hűvös, csapadékos napok jöttek, gyenge, apró levelű állomány fejlődött, kevés terméssel.

Szabadföldön még július elején is palántáztak, annak az állománynak a termése kitarthat szeptember végéig, október elejéig.


Több lett a Galia-típus

Galia-dinnye
Már az áruházakba is jutott
a Galia-dinnyékből

A szokásosnál több Galia fajtakörbe tartozó sárgadinnyét ültettek, kihasználva, hogy annak valamivel jobb az ára, mint a kantalup fajtáknak és a termésbiztonsága is megfelelő.

Alapvetően a piacra szánták őket, de mivel más termelők is hasonlóan gondolkodtak, az áruházakba is jutott a gömbölyű, zamatos, zöld húsú termésekből.

Az alagutas termesztésben ebből a típusból a fő fajtájuk a London F1, a fóliasátrakba azonban a rövidebb tenyészidejű Karpatos F1-et választották.

A kantalup típusban a fő fajta a Tarchon F1 és a jól bevált Donatello F1, valamint kisebb felületen korai Centro F1-et ültetnek. Ezek kielégítik a vevők minőségi igényeit, és sokat teremnek.


 

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: