0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. szeptember 10.

Az antibiotikumok utáni kor: hogyan tovább?

Egy 2019-es tanulmány szerint Európában évente 33 ezer ember hal meg bakteriális fertőzés következtében. Nem is akármilyenek miatt: olyan baktériumokról van szó, melyeket már mi „tenyésztettünk ki” a túlzott antibiotikum-használattal.

Az antibiotikumok után

Egyre nehezebben tudjuk felvenni a harcot olyan kórokozókkal, mint az Escherichia coli, a Staphylococcus aureus, a Mycobacterium tuberculosis, a Streptococcus pneumoniae vagy a Klebsiella pneumoniae. Mivel a gyógyszeripar erősen profitorientált ágazat, nem szívesen foglakozik olyan területekkel, ahol a hosszadalmas fejlesztések túl drága, esetenként megfizethetetlen árú gyógyszereket eredményeznének, amelyeket egyébként is relatíve rövid ideig használunk, ráadásul nagyon hamar hatásukat vesztik. Mivel az antibiotikumok sokak szerint éppen ilyenek, így nincs különösebben ösztönző erő új antimikrobiális készítmények kifejlesztésére.

Nagyjából fél évszázad telt el azóta, hogy az első ember antibiotikumos kezelést kapott, és a bakteriális fertőzések ismét komoly fenyegetést jelentenek az emberiség számára. 2013-ban a válságra figyelmeztetve a CDC kijelentette, hogy beléptünk az antibiotikumok utáni korba. A WHO becslései szerint az antimikrobiális rezisztencia 2019-ben 1,27 millió globális halálesetért volt közvetlenül felelős és 4,95 millió halálesethez járult hozzá.

Azonban a gyógyszerrezisztens kórokozók létezésének következményei sokkal kiterjedtebbek.  Tehát nem csak mi, emberek fogyunk ki lassacskán a hatékony gyógyszerekből, a gyógyszerrezisztencia hatással van az állatok és növények egészségére, csökkenti a gazdaságok termelékenységét és veszélyeztetik az élelmezésbiztonságot.

Ez is érdekelheti:

Hogyan vészeljük át a klímaváltozást?

Forrás: magyarmezogazdasag.hu

Magazin ajánló: