Egy másik tanulmány előrejelzése szerint 2050. táján 10 millió ember életét pecsételik majd meg az ilyen szuperbaktériumok.

Az antibiotikumok előtt

Az antibiotikumok feltalálása előtt az emberiséget rengeteg súlyos betegség sújtotta, melyeknek halálozási aránya sokszor igen magas volt. A Mycobacterium tuberculosis által okozott tuberkulózis az emberiség egyik leghalálosabb fertőző betegsége volt, évente milliók haláláért volt felelős, és a 19. században vezető halálok volt a fejlett országokban.

A fertőzött vízzel és szennyezett élelmiszerrel terjedő kolera több járványt is okozott a 19. században – és úgy tűnik, jelenleg sem tétlenkedik.

Megérkezett a felmentősereg

Az antibiotikumok modern korszaka 1928-ban kezdődött, amikor Alexander Fleming felfedezte a penicillint. Azóta az antibiotikumok forradalmasították a modern orvoslást és drámai módon javították az élettartamot, az életminőséget. Azt gondoltuk – vagy inkább csak reméltük -, hogy ezzel magunk mögött tudhatjuk az életeket követelő fertőzések egy jókora szeletét. De valamit nem vettünk számításba.

Az 1960-as évek végétől az 1980-as évek közepéig sokféle antibiotikumot állítottak elő, de végül szinte mind ellen észleltek rezisztenciát.

Az ellenség is kapott erősítést

Méghozzá egyenesen tőlünk. Ugyanis azt a helyzetet nevezzük antimikrobiális rezisztenciának, amikor a baktériumok, vírusok, gombák és paraziták már nem reagálnak az ellenük bevetett gyógyszerekre. A gyógyszerrezisztencia következtében az antimikrobiális gyógyszerek hatástalanná válnak, a fertőzések pedig nehezebben vagy egyáltalán nem kezelhetők.

azonban jelentősen felgyorsítja az emberi beavatkozás, az antimikrobiális szerek helytelen és túlzott használata az emberek, állatok és növények fertőzéseinek kezelésére, megelőzésére vagy ellenőrzésére.

Kicsit talán túlzásba estünk?

Ahhoz, hogy kis helyen nagy mennyiségű élelmiszert lehessen előállítani, vegyszerek és gyógyszerek kellenek. Érthető módon a világ húsigényét nem lehet természetes módon tartott állatokkal kielégíteni, nem áll rendelkezésre elegendő legelő, sem baromfiudvar. A nagyüzemi állattartás elképzelhetetlen gyógyszerek nélkül, hiszen sok élőlényt kell elhelyezni viszonylag szűkös helyen. Ám minél nagyobb egy közösség, minél erőteljesebb az összezártság, annál valószínűbb, hogy inkább előbb, mint utóbb betegségek ütik fel a fejüket. A betegeket pedig kezelni kell: becslések szerint az Egyesült Államokban értékesített antibiotikumok 80%-át állatokban használják.