Itt a víz. Hol a víz?
Mivel egyes területekre nagyon kevés, vagy a korábbihoz képes lényegesen kevesebb csapadék érkezik, a talaj vízraktára nem tud eléggé feltöltődni, ezért a növények is hamarabb kezdenek szenvedni a forróság miatt. Az sem segít, hogy a közlekedés, és az ipari gépek használata miatt az emberlakta területek környékén, a gazdasági erdőkben már rég tönkrement a természetes csatornahálózat. És mivel a tömörödés miatt a talaj nem képes elnyelni a lehullott csapadékot, hogy gyarapítsa a vízraktárait, így a víz pocsolyákat alkot a felszínen, majd elpárolog, illetve a folyók felé szökik.
Veszélyesen kevés víz
A vízszint csökkenésének következtében a víz felmelegedik, és ez kedvező feltételeket biztosít egyes baktériumok, vírusok, és protozoonok elszaporodásához. Ez különösen akkor lehet problémás, ha a háztartás magánkútból kapja az ivóvizet.
A fokozott párolgás, és a szervezet hűtőrendszerének működtetése miatt kiemelten fontos a megfelelő hidratáció, ezért ne hanyagoljuk el az ivást, fogyasszunk több nyers gyümölcsöt, zöldséget, és igyunk biztonságos ivóvizet. Legyünk óvatosak a vízhajtó hatású folyadékokkal (például koffeines italok, limonádé) és a bizonytalan eredetű vízforrásokból származó nedűt ellenőriztessük le!
Légúti betegségek súlyosbodása
Az aszályok porviharokat okozhatnak, amelyek mikroorganizmusokat, allergéneket, és egyéb szennyező részecskéket szállítanak, megnövelve ezzel a fertőzések előfordulásának kockázatát, és súlyosbítva a légúti betegségeket, (például az asztmát és a krónikus obstruktív tüdőbetegséget).
A levegőminőség javítása közös ügyünk. Válasszunk környezetbarát közlekedési módokat, rövidebb utakra használjunk kerékpárt vagy menjünk gyalogszerrel; hosszabb utazás esetén vegyük igénybe a tömegközlekedési lehetőségeket, vagy menjünk telekocsival.
Élelmezési gondok
A magasabb hőmérséklet közvetlenül veszélyezteti a terméshozamokat, például a kukorica növekedési időszaka 2020-ban átlagosan 9 nappal, az őszi búza és a tavaszi búza tenyészideje pedig 6 nappal volt rövidebb az 1981-2010-es időszakhoz képest globálisan. A szélsőséges hőség miatt 2020-ban 103 országban összesen 98 millióval többen számoltak be mérsékelt, vagy súlyos élelmiszerellátási bizonytalanságról, mint 1981 és 2010 között. A jelenlegi időjárás tehát rontja a globális élelmiszer-rendszerek stabilitását, szinergiában hatva más egyidejű válságokkal.
A fenntarthatóbb kertért
Saját kertünk fair trade, életenergiával teli, és éretten szedett zöldségekkel, gyümölcsökkel lát el minket. A legjobb eredmények érdekében, vértezzük fel a kertünket a következőkkel, hogy ellenállóbb legyen az éghajlatváltozás kihívásaival szemben. Alkalmazzunk talajtakarást. Gyűjtsük össze az esővizet. Használjuk a szürkevizet. Alakítsunk ki hatékony öntözési rendet csepegtetős öntözőrendszerrel. Keressünk környezetbarát növényvédelmi módokat. A növényekből válasszunk strapabíróbb fajokat és fajtákat. Készítsünk ültetési tervet, hogy minden növény a neki megfelelő helyre kerüljön.
