0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Kézikaszások a Nyakas Farmon

A kasza és a sarló semmit nem változott az elmúlt 16 évben. Ugyanakkor a résztvevő csapatok, az ismerős arcok némi eltérést mutatnak: az arcvonások lettek cserzettebbek, a mozdulatok, a suhintások pedig mintha erősen megfontoltabbá váltak volna.

Bármennyire is furcsa, az ötlet nem újdonság, ilyen találkozókat szerveztek a téeszidőszakban Hajdúnánáson is, ám a rendszerváltozáskor ez megakadt. Amikor pedig 2008-ban az ötletből valóság lett, megrendezték, induláskor mondhatni szűk családi körben, mindössze 68-an jelentek meg, most pedig 1600 főre készítettek ebédet. Az újrakezdéskor akadtak támogatók is, mint például Hajdúnánás Polgármesteri Hivatala, személyesen maga a polgármester, valamint a NAK Hajdú-Bihar vármegyei szervezete is. Az esemény fővédnöke Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, s mindig beszállt a szervezésbe Tiba István, a térség országgyűlési képviselője. A mindennapok szervezési munkájában elévülhetetlen szerep jut a hajdúnánási ProCulture Egyesületnek, közte kiemelten Veress Sándorné Icukának, mert az utolsó hónap szervezését nagyrészt magára vállalja.

A rendezésről még előző év őszén hoznak döntést, majd februárban egyeztetnek és a verseny lezajlása előtt 1 hónappal nyilvánosan is meghirdetik a kézikaszás aratóversenyt.
Vágok olyan rendet, mint te! (Jakab István)

Miközben a világ boldogabb felén a XIX. század közepén bizonyos McCormick úr elkezdte gyártani a betakarító kombájnokat – nálunk ez közel 110 év múlva vált általánossá –, addig kemény küzdelem folyt a kasza és a búza között. Gazdasági jelentősége lett a betakarítógépnek, mert az addig megszokott búzák helyett elkezdték nemesíteni az aestivum típusúakat, azaz a könnyen kicsépelhetőket. A II. világháború után a Debreceni Akadémián a hallgatóság még felhorkant, amikor tanáruk, Csire Lajos azt magyarázta, hogy a mangalica helyett hússertés kell, mert az aratást átveszik a gépek. Egyszerre üvöltött 200 ember, hogy tanár bajtárs ezt honnan gondolja? Akkor jött haza Skandináviából, s az ott látottak alapján tette ezt a merész jóslatot.

A naptárban egyébként július 2-a a Sarlós Boldogasszony napja, s ez arra emlékeztet, hogy nagyon hosszú ideig sarlóval történt a betakarítás, mert egyébként Sarlós Boldogasszony a néphit szerint a szegények és a szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, a halottak oltalmazója.

A folklórban Sarlós Boldog­asszony napja az aratási szokásokkal, az aratási munkakezdéssel összefonódott ünnep volt és maradt, bár ezt sokan összetévesztik Péter-Pállal, amikor a búza gyökere felszakad.

A Nyakas Farmon az idén egy-egy csapat 6 x 15 méteres, azaz 90 négyzetméteres területet kellett, hogy learasson. Az MV Nádor fajtát kicsit megviselte az időjárás, de az így kimért, összesen 1080 négyzetmétert a kaszálástól a keresztrakásig és a gereblyézésig körülbelül két óra alatt fejezték be a csapatok. A régi cséplőgépek mellett kiállítottak egy csúcstechnológiás kombájnt, a Massey Ferguson Ideal 9T 130-as arató-cséplőt, a teljes digitalizáció jegyében. Ennek az óránkénti teljesítménye 5 hektár, s ha ezt visszaszámoljuk a kézikaszások összes területére, akkor ezzel a géppel nem egészen 1 perc alatt lehetett volna learatni azt, amit 12 csapat kaszával vágott le.

A nánási kézikaszás aratónapnak mindig szerves része a Magyarok Kenyere gyűjtési program. Idén másfél millió forint értékű búzát ajánlottak fel a helyiek, elsőként Varga Miklós hajdúnánási mindenes őstermelő írta alá Pető Dorka falugazdásznak az igazoló ívet.

Meg kell említenünk azt a vendéglátást, amit a Nyakas família most is elkövetett. Főztek, nem is keveset, mert 2000 adagot készítettek, amiből 12 bográcsban marhapörkölt, 2 nagyüstben birkapörkölt és 1 üstben kuriózumként struccpörköltöt kreáltak. Maradékot nem kellett kidobni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magyar Mezőgazdaság