Piacokat keresnek

Rókusfalvy Pál szerint nagyon fontos a digitalizáció, az ePincekönyv kérdése. Az adminisztratív terhek csökkenése mellett óriási előnyt jelent, hogy amikor a borász egy palack bort elkészít, akkor egy gomb lenyomásával tudni fogja, hogy ez neki mennyibe került. Ha leül tárgyalni egy kereskedővel, eladja neki tíz százalékkal olcsóbban, mint amennyiért előállította, s azt mondja: „nem baj, legfeljebb kifizeti az alvállalkozókat, és nem lesz rajta haszna”, akkor tévúton jár és csődbe fog menni. De akkor is helytelenül gondolkodik, ha túl magasra áraz, mert úgy véli, ez a bor annyira jó, hogy a piacon el tudja adni 25 euróért palackját, de ha az olasz 18-ért adja, akkor megint csak rajta marad. Itt egyszerű, de makacs közgazdasági relevanciákról kell beszélni. Az ügynökség egyik feladata, hogy a kutatásai alapján megmondja, melyik bornak hol van a piaca, irányítani kell a borászt.

– hangsúlyozza.

A fiatalok nyelvén

– Látszólag sok az a pénz, ami rendelkezésre áll, de sok a feladat is. Néhányan az elején félreértették, abban a tudatban voltak, hogy van valaki, aki felel a kommunikációért, van hárommilliárd forint, akkor itt minden megoldódott. Hátra lehet dőlni, Pali a pénzt el fogja osztani. A rossz hír az, hogy nem. Nekem egy stratégiát kellett megalkotni, és miután az elkészült, annak megvalósítása során minden egyes forinttal el kell számolni, hogy mi a belföldi, mi a külföldi borkommunikáció. Nem találgatunk, pontosan tudjuk, miért megyünk a ProWeinra, a párizsi expóra, miért veszünk részt a Vinitaly-n. Korábban nem voltunk jelen a Balkánon vagy Amszterdamban, pedig ott a világ legnagyobb folyóbor expója. Azt gondolom, hogy a Wines of Hungary-nek mint ernyőmárkának meg kell jelennie mindenhol, hogy beivódjon a nemzetközi köztudatba. Ha belföldre tekintünk, jelenleg zajlik éppen a Buborékok nyara kampány, amit azért szerveztünk, mert tudjuk, nekünk a fiatalokat kell meggyőznünk. Ma a fiatalok az alkoholpiac másik szegmensét, a long­drinket isszák, az ipákat, a cidereket, a söröket vagy sajnos a füves cigit választják. Az Y-, Z- és Alfa-generációt úgy tudjuk megszólítani, ha az ő nyelvüket beszéljük, az ő műfajukban vagyunk jelen.

Azt ugyanakkor érteni kell, hogy az alkoholmentesített borokkal nem a borisszákat célozzuk, hanem azokat, akik a bor ízét szeretnék, de az alkoholtartalmára nem tartanak igényt, mert például egészségügyi vagy egyéb okok miatt nem fogyaszthatják, így tehát ezzel az új termékcsoporttal is piacot bővítünk. Hasonló a helyzet a boralapú koktélokkal, amire generációs igény mutatkozik. A fiatalokat meg kell találni, nem véletlenül leszünk ott a Balaton Soundon, a Strand Fesztiválon, EFOTT-on, a Sziget Fesztiválon és a Budapest Parkban. Ezeken a helyeken borkoktélokkal, buborékos borokkal kell megjelenni, ahol egyébként is sokkal intenzívebb az alkoholos piac jelenléte. A tavalyi Buborékok nyara kampányhoz 150 borászat, többségében fiatalok csatlakoztak, idén már szinte hagyománnyá vált, évről évre zajlik a finomhangolása – ismerteti milyen fontos a fiatalok elérése.

Az alkoholos piacon a bornak van egyedül ilyen mélyen gyökerező és szé­leskörű kulturális hatása, ami lehetőséget nyújt az edukációra. Szeptembertől BorKatedra néven magyarul és angolul is elérhető borismereti és borkulturális kurzus indul három felsőoktatási intézményben, a Semmelweis Egyetemen, az Óbudai Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen, amit a kor­mánybiztos az azóta kulturális és innovációs miniszteri kinevezést kapott Hankó Balázzsal közösen jelentett be. A bejelentést követően a Soproni Egyetem és a BGE is jelezte csatlakozási szándékát. Mindez kreditalapon működik, a tematikát a Mészáros Gabriella vezette csapat állította össze. A cél, hogy a magyar egyetemeken legyen lehetőség a borkultúra színvonalas oktatására.

– A nemzetközi piacokon való részvételt is újra kell gondolni. Nem lehet, hogy félévente egyszer kimegy a kormánybiztos Kínába, aláír három megállapodást, ki van pipálva, csak a bor nincs eladva. Amikor ránéz egy borász az e-Pincekönyvére, látnia kell, hogy többet kapott-e a boráért, mint amennyibe került az előállítása, és el tudta adni a borát.

– fűzte hozzá.

Minden építés előtt rombolni kell, ezért az is megeshet, hogy az első számok visszaesést mutatnak, de minden területen rendet kell tenni.

– Amikor elkészült a Nemzeti Bormarketing Stratégia, a Miniszterelnökség nagy tárgyalójába behívtam a borrégiók képviselőit, mindenki arra számított, hogy mutatok majd egy új logót, egy új feliratot, egy új headline-t, és elindulunk. Azzal kezdtem, hogy marad a Wines of Hungary, a Magyar Bor felirat, mert mi nem az arculattal, hanem a márkával foglalkozunk, első körben az értékesítést kell megoldani. Ezért is örültünk a reprezentációsadó-­mentességnek, ami az eredetvédett és közvetlenül a borászoktól vásárolt borra vonatkozik. Nem a kereskedők ellen, hanem a borászok mellett tervezték ezt a szabályt. Az értékesítési láncnak három nagyon jól elhatárolható szegmense van, a szőlész, a borász – ez sokaknál együtt jár – és a kereskedelem. A kereskedő annak örül, ha minél nagyobb hasznot tud realizálni.