0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Merre tart a magyar bor?

Kisebb-nagyobb kihagyással már legalább harminc éve végzünk bormarketinget, s bár lehet, hogy nem ilyen mértékben, de tettünk bele pénzeket is. Mitől van, hogy mégsem működött?

Ezt is helyre kell tenni, mert kereskedők nélkül valóban nem tud az ágazat megmozdulni, de azt is meg kell érteni, ha a terméklánc eleje, a szőlész része nincs helyrehozva, akkor nem lesz bor a polcokon – magyarázza.

– Másfél évvel a hátunk mögött, a mézesheteknek vége, akik érdemi részben belelátnak ebbe a feladatba, azok drukkolnak nekünk, és azt látják, hogy a feladatokat folyamatosan visszük. Ugyanakkor nagyon nehéz úgy előremenni, ha nem vagyunk elég vállalkozóak, ha nem veszünk részt az EU-kampányokban, pályázatokon, nem tudunk élni a támogatásokkal. Ezek olyan lehetőségek, amit minden országban használnak. Az ügynökség a rendelkezésére álló anyagi eszközöket a megfelelő szakmai háttérrel, a lehető legkörültekintőbben igyekszik elkölteni, az ágazat fejlődésére használni, de ezeknek az összegeknek a többszöröse bevonzható – fogalmaz a kormánybiztos.

Hegyke, a zalai közösségi bor
Fotó: Tarsoly Róbert

A sikeres ügyeket támogatják

Megpróbálják minden olyan személyben megtalálni az együttműködő partnert, akivel közösen tudnak dolgozni, feladatot tudnak adni. Nagyon sokan vannak itthon és külföldön élő szakemberek, akik felajánlkoztak vagy megkeresték az Ügynökséget.

– Aki túl tud lépni a panaszkodáson, és látja a maga helyzetét, azon tudok én is segíteni. Volt egy furcsa beszélgetésem borászokkal, annak hatására fogalmaztam meg először ezt ilyen határozottan, hogy mindenki értse, nem azért kell támogatnom téged, hogy sikeres legyél, hanem azért kell sikeresnek lenned, hogy támogatható legyél. A kreatív szakmában dolgozva érthető, hogy mindenkinek jönnek a zseniális ötletei, de reggelre ezek nagy része szétfoszlik. Jó, ha tízből egy használható ötlet születik, ami megvalósul. Na de amikor mind a tízzel bombázzák az Ügynökséget, akkor nekünk kell kiválasztani azt az egyet, ami működik. Ez az én felelősségem, és nem biztos, hogy mindig jó a válasz. Nekem a sikeres ügyeket kell támogatnom, mert az segíti az ágazat kommunikációját, amiért felelek – fogalmazta meg.

A rendelkezésre álló pénz lehet sok is, kevés is, ha rosszul költjük el, akkor sok, de a szakember meggyőződése, hogy ez kiszámíthatóbb lehetőséget biztosít az ágazatnak. A külföld – belföld kérdése helyett inkább annak az arányára figyel, hogy ahol megjelenünk, ott érdemben vegyünk részt.

Éppen ezért nem akartak még az amerikai piachoz hozzányúlni, de halkan jegyezte meg, 2025-re már azzal is terveznek. A kínai vagy az ázsiai piacon, illetve most Dél-Koreában úgy vagyunk ott, jól beosztva a pénzünket, hogy sikerül tartani a hangsúlyokat. Nincs itt nagy titok, ez működik a világban. Úgy sikerült ezt megoldani, hogy együtt dolgoznak egy ázsiai ügynökséggel, akikkel folyamatosan ott vannak a piacon, és ők irányítják a jelenlétünket. De ugyanígy működnek az osztrákok az amerikai piacon.

– Úgy alakítottuk meg a Magyar Bormarketing Ügynökséget is, hogy a 30 éves kommunikációs tapasztalatommal csináltattunk egy kutatást, megnéztük, hogy a világ számunkra releváns kilenc államában ezt hogyan oldották meg. Közreműködik az állam, milyen struktúra szerint működik, csak marketinggel foglalkozik vagy esetleg az értékesítés irányba is elmegy – hívta fel a figyelmet.

bor
Fotó: Unsplash

A Nemzeti Bormarketing Stratégia egyik kitételét sokan félreértették, mert az első oldal azzal kezdődik, hogy nem nyilvános, és ettől szinte „mémmé” vált. Ugyanis ez a kézikönyv arra szolgál, hogy jól működjön a Bormarketing Ügynökség. A kormány összes tagja, minden miniszter megkapta. Az oktatási ugyanúgy, mint az igazságügyi miniszter, az agrárminiszter, a nemzetgazdasági miniszter, a pénzügyminiszter, mindenki. Megkapták azok a szervezetek is, akikkel együtt dolgoznak, így a Magyar Turisztikai Ügynökség vagy a HNT. Ami a nagyközönségre tartozik a 600 oldalból, azt 30 oldalban betették az éves operatív programba, az éppen aktuális számokkal, a kutatási adatok mellé pedig összefoglalóval az éves marketingaktivitások tervével, és ez megtalálható az interneten.

A zéró toleranciáról kérdezve Rókusfalvy Pálnak egyértelmű a véleménye.

– Az nem kérdés, hogy aki befolyásolt állapotban ül volánhoz, azt meg kell büntetni. Az alapvető szabályozás ugyanis úgy szól, hogy kizárólag vezetésre alkalmas állapotban ülhetünk volánhoz, semmilyen befolyásoltság nem megengedett, és ennek felmérése mindannyiunk egyéni felelőssége. Ami rendben is van. Azonban ezzel a szemlélettel gondoljunk bele abba, hogy akkor is befolyásoltak lehetünk, ha valamilyen betegség gyötör bennünket, gyógyszeres kezelés alatt állunk, ne adj’ Isten valamilyen tudatmódosító szert használt valaki vagy egyszerűen fáradtak vagyunk – a szonda pedig ezek egyikét sem mutatja ki, ami nem feltétlenül igazságos – teszi hozzá.

Hiányzik számára, hogy az úrvacsoránál nem lehet inni, de a gasztronómiához is hozzátartozik egy kóstolási mennyiségű bor. Körülöttünk a legtöbb országban ezt úgy oldják meg, hogy megengednek egy értelmes határt, de „vélhetőleg a technológia fejlődése hozza majd meg a valódi megoldást, amikor az okos járművek nem engedik vezetni a befolyásoltság alatt lévő embert és önvezető funkcióra kapcsolnak”.

Elhangzottak a zéró toleranciával kapcsolatos fenntartások, hogy a magyar ember nem fog megállni egy pohár bornál, de nem az a kérés, hogy legyünk elnézők, hanem szigorítsák az ellenőrzést. Ezt hiányolja a borszakma.

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: