0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. szeptember 14.

Zöld utat kaptak, merészebbnél merészebb újítások születhetnek

A Wageningeni Egyetem és Kutatóközpontban 2017-ben elkezdődött programban olyan innovatív megoldások kidolgozása a cél, amelyek által 2030-ra lényegesen kevesebb növényvédő szer használatára lesz szükség a mezőgazdaságban és a kertészetekben.

A jövő termesztésének alapja a tudomány és a gyakorlat szoros együttműködése. Az újabb energiahordozók felhasználásához, az új termesztéstechnológiák kidolgozásához új megoldások szükségesek. Sok esetben kormányok, vállalatok, tudósok, termelők dolgoznak együtt az innovációkon.

kutató a laboratóriumban
Illusztráció

A holland Mezőgazdasági, Természetvédelmi és Élelmiszerminőségi Minisztérium finanszírozásával a Wageningeni Egyetem és Kutatóközpontban 2017-ben elkezdődött programban olyan innovatív megoldások kidolgozása a cél, amelyek által 2030-ra lényegesen kevesebb növényvédő szer használatára lesz szükség a mezőgazdaságban és a kertészetekben.

Elvárás, hogy a megoldások a gyakorlatban alkalmazhatók a kár- és kórokozókkal szembeni védekezésben, gyártásuk szempontjából hosszútávon fenntarthatók legyenek, és ne növeljék annyira a ter­mesztés költségeit, ami már kockáztatja a késztermék eladhatóságát.

Mindezek elérése érdekében kereskedői csoport is részt vesz programban, és ezért számítanak a termelői véleményekre is.

A projekt több részre tagozódik: szántóföldi gazdálkodásra, liliom-, alma- és szamócatermesztésre. Indulása óta már több innováció is született. Ilyen az úgynevezett kabriófedél, amely behúzható falak és tetők rendszere. Az időjárást figyelő érzékelők jelzése alapján a rendszer automatikusan az almaültetvény fölé terül, megvédi a fákat a jégesőtől, illetve az éppen nem kívánt esőtől. Amikor már nincs szükség a védelemre, akkor újra szétnyitható, ezáltal elkerülhetők a gombabetegségek,

ami akár 70%-os növényvédőszer-megtakarítást is eredményezhet.
almafa
Illusztráció

Az üvegházi szamócatermesztésben a biológiai védekezésre való átálláshoz is szükség volt okos megoldásra. A kár­tevő rovarok ellen, amennyire csak lehetséges, más rovarokkal védekeznek. Ezeknek a hasznos ragadozóknak viszont folyamatosan zsákmányt kell találniuk, akkor is, ha a kultúrnövényen nincs károsító.

Az üvegházban ezért olyan növényeket helyeznek el különböző pontokra, amelyeken egyéb, a termesztett növényt nem károsító levéltetvek élhetnek, hogy táplálékul szolgáljanak a ragadozó rovaroknak.

A liliomhagyma termesztése négyéves ciklusban, szabadföldön történik, ahol könnyen megtámadhatják a növényeket a vírusok, gombák. A hagymatermelők ezért rovar- és gombaölő szereket alkalmaznak. Kipróbálták, hogy az első évben üvegházban, védett körülmények között nevelik a növényeket, így nincs szükség peszticidek kijuttatására. A második évtől pedig a vírusmentes szaporítóanyagot ki lehet vinni a szabadföldbe, és

ott már kevesebbet kell permetezni a vírust általában terjesztő rovarok ellen.
üvegház
Illusztráció

Mivel a minisztérium finanszírozza ezt programot, a résztvevők nem függenek az együttműködésük eredményétől. Ez szabadságot ad a gondolkodásra, a kísérletezésre és a járt út elhagyására. A gyakorlat és a kutatás közel kerül egymáshoz, még ha merészebb újításokról is van szó.

A résztvevők bizalmas, biztonságos légkörben, közösen gondolkodhatnak el a hogyan továbbról, hiszen sok növényvédő szer eltűnik a következő években, az idő szorít.

Termelőket, kutatókat, szakértőket, politikai döntéshozókat várnak, akik a megoldások minden részletére figyelnek, és tudásukkal, tapasztalatukkal hozzájárulnak a projekt sikeréhez.

Ez is érdekelheti:

Piacvezető gépek és a legprecízebb kertészeti mérések Derecskén

Szociális oázis a fővárosban, ahonnan a termés a legjobb helyre kerül

Forrás: Kertészet és Szőlészet/wur.nl

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: