Fontos megjegyezni, hogy kevésbé az ideológiára, ám annál inkább a gyakorlati megvalósítás mikéntjére helyezték a hangsúlyt a kertészeti esemény rendezői.
Elsőként Sira Márk, a KITE Zrt. kertészeti üzletág-igazgatója üdvözölte a szépszámú szakmai hallgatóságot. A KITE derecskei telepe a kertészek körében afféle búcsújáró helynek számít, a korábbi években is tartottak itt kiemelkedő jelentőségű programokat. Emlékeztetett 2019-re, amikor az agrárminiszter is részt vett és felszólalt a tanácskozáson, de megmutatta azt is, amikor a 100. életévében járó Bálint Gyuri bácsi ellátogatott hozzájuk.
A mostani rendezvény legfőbb céljaként azt fogalmazta meg az üzletág-igazgató, hogy a résztvevők betekinthessenek a KITE Zrt. által kifejlesztett és gyakorlatban alkalmazott technológiákba, amelyek közös jellemzője, hogy bizonyítottan hatásosak és eredményesek.
Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs igazgatója azt emelte ki, hogy ennek a telephelynek a korszerűsítését még 2010-ben kezdték el, aminek eredményeként mára ott a legmodernebb kertészeti technológiákat alkalmazzák. A többi között telepítettek modern fagyvédelmi rendszereket, a legkorszerűbb színvonalra emelték a tápoldatozási technológiájukat és bevezették a talaj nélküli (soilless) termesztést. A KITE-ben honos korszellemhez igazodva a technológiai fejlesztések során a kertészetben is alkalmazzák a precíziós gazdálkodás minden elemét, mert kiemelt figyelmet szentelnek a pontos méréseknek, és az azon alapuló döntéshozatalnak. A közeli és a távlati jövő céljai között szerepel a vegyszerminimalizálás, de megoldást keresnek a munkaerőhiány okozta nehézségekre, valamint a generációváltás kihívásaira is.
A tényleges bemutató több tematikus szakmai körbe sorolható. Ezek mindegyikének hátterében ott húzódik az a tény, hogy a derecskei telepen évente 30 millió palántát állítanak elő és értékesítenek. Ezek között szerepel a paprika, a paradicsom, a káposzta, a különböző fűszernövények. A dinnye esetében foglalkoznak a saját gyökerű vagy az oltott változatok előállításával, emellett egyre nagyobb figyelmet szentelnek a biopalánta-nevelésnek és a bionövényvédő szerek alkalmazásának. Közbevetett megjegyzés, hogy
A támrendszerekről Juhász-Nagy Rita termékmenedzser tartott rövid, de velős előadást. A derecskei telepen működik egy körülbelül 1 hektáros jégháló rendszer, amit 2014-ben hoztak létre.
Ebben az olasz Valente cég a partnerük, ők azok, akik 60 éve ott vannak a piacon és a teljes komplex rendszerekhez mindenben tudnak segítséget nyújtani. Ők gyártják a betonoszlopokat, amelyek úgynevezett nyomófeszültség alkalmazásával készülnek. Az oszlopok belsejébe acél huzalpárok kerülnek, amiket még betonozás előtt megfeszítenek. Ez a technológia nagy ellenállóképességet és repedésmentességet biztosít. A huzalok és sodronyok cinkbevonatosak, nem rozsdásodnak, szakítószilárdságuk rendkívüli, megnyúlásuk elenyésző. Emiatt nem kell túl gyakran újrafeszíteni, ami a gyakorlatban jelent pozitívumot, ezáltal elkerülhető a rendszer nem tervezett karbantartása. Külön saját gondolatként mutatták be az almaültetvényben az üvegszálas pálcát, aminek az a jelentősége, hogy az ég felé növő ágat megtartja, az nem törik le.
A hálót télen kinyitják, hogy a hó le tudjon hullni a talajra, ne okozzon kárt a rendszerben, nyáron pedig összezárják, amivel a jégverés ellen tudnak védekezni. Itt alkalmazzák az úgynevezett VA. PA. kampót, amivel a huzalokat és a sodronyokat feszítik le a talajba csavart úgynevezett ankerhez. Ennek a kampónak az alkalmazása során elegendő egy nyomatékkulcs, amivel meg lehet húzni az egész rendszert, így a karbantartás roppant egyszerű. Kivitelezéssel együtt az ilyen rendszer építési költsége 9,5-11 millió forint között váltakozik, s erre ad a KITE 10 éves garanciát. Az elérhető hozamokkal számolva egy ilyen beruházás 5-6 év alatt megtérül, a beletelepített almafák 15-20 évig teremnek, aztán a rendszer marad, de az ültetvényt újra kell telepíteni.
