Lombtrágya és biostimulátor: mennyi fogy hazánkban?

2023-ben kalászos gabonában a vetett terület 40 százalékán alkalmaztak levéltrágyát, míg biostimulátort a terület 18 százalékán.

A kezelések átlagos száma a kezelt területekre vetítve 1,48 a levéltrágyák esetében, 1,19 pedig a biostimulátorok között. Ez utóbbi azt jelenti, hogy akik kezeltek, az esetek 19 százalékában 2 alkalommal is kifújták a biostimulátort. Az alkalmazott termékek számában nagyobb a különbség, levéltrágyák esetében átlagosan egy hektáron 1,65, míg biostimulátorokból 1,20 terméket alkalmaztak hektáronként a két szegmensben, de ezek az adatok is csak azokra a területekre érvényesek, ahol használtak levéltrágyát vagy biostimulátort.

Kalászos gabonában a gazdaságmérettől függetlenül általánosnak mondható a levéltrágyák, biostimulátorok használata.

Ha a kijuttatott termékek hektáralapú és a kalászos gabona vetésterületének megoszlását összehasonlítjuk, Nyugat-Dunántúlon (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala vármegyék) a legintenzívebb ezen termékek felhasználása, mivel a régióban található 13 százalékos vetésterület a felhasználás 17 százalékát adta. Az átlagosnál intenzívebb még a felhasználás Közép-Dunántúlon (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém vármegyék), míg a többi régió megközelítőleg a vetésterület arányában adja a felhasználást (4. ábra).

Végezetül szeretnénk megköszönni a kutatásainkban résztvevő gazdáknak és szakembereknek, hogy válaszoltak kérdéseinkre. A 2024-es mezőgazdasági évre is bőséges csapadékot, sikeres gazdálkodást kívánunk!