0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 7.

Érdekes genetikai oka van a kutyák barátságosságának

Egy gén kromoszómakörnyezetének térszerkezete is hatással van arra, hogy a kutyák extrém módon barátságosak az emberekkel szemben - erre jöttek rá az ELTE etológusai és amerikai kutatókkal közös munkájuk során.

A kutyák egyik legszembetűnőbb tulajdonsága, hogy sokkal barátságosabbak az emberekkel, mint a farkasok, ami a háziasítás során bekövetkező genetikai változások eredménye – olvasható az ELTE MTI-hez eljuttatott közleményében.

Az összegzés szerint az emberek között is előfordul veleszületett extrém barátságosság, mégpedig a Williams-Beuren szindrómások között. Ráadásul a kutyák és a Williams szindrómások genomjában hasonló géndefektust sikerült azonosítani – írták.

kutyák
Fotó: Bokor Ádám

„A GTF2I gén az idegrendszer fejlődésének szabályozásában vesz részt, főként a szorongással és a barátságossággal kapcsolatos idegpályákban fejti ki a hatását. A mostani vizsgálatunkban azt szerettük volna megvizsgálni, hogy a gén különböző változatai eltérő kromatintérszerkezethez vezetnek-e” – részletezte a közleményben Bridgett vonHoldt, a Princeton Egyetem kutatója, a BMC Genomics című szakfolyóiratban megjelent publikáció vezető szerzője.

A kromatin a kromoszómákat alkotó, DNS-ből és fehérjéből álló komplex elnevezése. „A GTF2I génnek ugyanis több változata van.

A farkasok eltérő változatot hordoznak, mint a kutyák többsége. Ha a különböző génváltozatok megváltoztatják a kromatin térbeli szerveződését, akkor az hatással lehet a gén aktivitására is”

– tette hozzá.

A kutatóknak a vizsgálathoz kutyák agyszövetére volt szükségük, ezért megkeresték az ELTE Etológia Tanszék Kutya Agy- és Szövetbankjának munkatársait. A szövetbankba olyan kutyák kerülnek be, melyeket egészségügyi okokból altattak el, általában idős korban. A gazdák ajánlják fel kedvenceiket, mellyel hozzájárulnak olyan fontos kutatásokhoz, mint a mostani is.

„Ebbe a vizsgálatba csak olyan kutyákat vontunk be, amelyeknek nem volt idegrendszeri betegségük” – magyarázta Kubinyi Enikő, tanszékvezető egyetemi tanár, aki Sándor Sára genetikus és Czeibert Kálmán állatorvossal közösen hozta létre a bankot 2017-ben.

farkas kutyák különbség

Az eredmények igazolták a várakozásokat, mert a GTF2I gén ősi és modern változatai eltérő kromatinszerveződéshez vezetnek.

„A DNS-be gyakran beépülnek önsokszorozó, mobilis génszakaszok, úgynevezett retrotranszpozonok. A GTF2I gén ősi változatába beépült egy ilyen szakasz, de a modern kutyagenomból kiszelektálódott. Azt találtuk, hogy a retrotranszpozon jelenléte vagy a hiánya megváltoztatja a GTF2I gént magába foglaló kromatin háromdimenziós szerkezetét. Ha a szakasz hiányzik, a DNS összecsomagolódásakor nem alakul ki egy kromatinhurok. Ez megváltoztatja a génkifejeződést, ami részben magyarázatot adhat a kutyák és a farkasok viselkedése közti különbségre” – foglalta össze Dhriti Tandon, a tanulmány első szerzője.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere

– állapították meg a kutatók.

„Amikor azt találjuk, hogy a kutyák más génváltozatokat hordoznak, mint a farkasok, akkor feltételezhető, hogy a különbség evolúciós jelentőségű” – emelte ki Kubinyi Enikő, aki szerint az a felismerésük, hogy a viselkedés kialakulásához nem csak a DNS bázissorendje, hanem a fehérjékkel összekapcsolódó térszerkezete is hozzájárulhat, új irányt adhat a kutyaevolúciós kutatásoknak.

Forrás: MTI

Magazin ajánló: