Ezek a BRDC állategészségügyi kihívásai

A BRDC diagnosztizálásához először is szükséges a betegség jellemző klinikai tüneteinek a felismerése.

Ez történhet az amerikai Wisconsini Egyetem útmutatója szerinti egyszerű pontozási rendszerrel, ami négy klinikai paramétert osztályoz (rektális hőmérséklet, köhögés, orrváladék, szem-fül állapot). 0 pont jelenti a tünetmentes állatot, 9 pont viszont súlyos klinikai tünetre hívja fel a figyelmet. Amennyiben ezt a pontozási rendszert rendszeresen végzik, az világos képet ad a telepen megjelenő betegségről. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő munkaerő betanítása, mely nagyban megkönnyítheti az állomány állatorvosának a munkáját. A rendszeres lázmérés szintén egy fontos mutatószám lehet, ezért megfontolandó beépíteni a napi munkafolyamatok közé. Valamint az állat tüdejének ultrahangos vizsgálata során szintén pontozással (0 tünetmentes, 5 súlyos tünetek) lehet a diagnózist felállítani.

A szarvasmarhák légzőszervi betegségeinek pontozási rendszere elválasztott borjakhoz
Forrás: vetmed.ucdavis.edu

Mikor a betegség megelőzéséről beszélünk, először mindig a megfelelő immunitás kialakításra kell törekedni.

Meg kell vizsgálni, hogy a kolosztrum itatása rendben zajlik-e – ennek kiemelt jelentősége van, hiszen hatása közvetlenül is mérhető a nagyobb napi testtömeg-gyarapodásban.

Amennyiben ez nem megfelelő, úgy a választás után számítani lehet a komolyabb egészségügyi problémák felbukkanására.

Ami a vakcinázást illeti, a BRDC elleni hatékony vakcinázáshoz szükséges ismerni a tünetegyüttes kialakulásában szerepet játszó́ kórokozókat, amelyhez rendszeres laboratóriumi (virológiai, bakteriológiai és rezisztencia) vizsgálatok szükségesek.

Kép forrása: https://www.britishwagyu.co.uk/

A BRDC eredményes megelőzését nagyban hátráltatja a betegség multifaktoriális jellege és a tünetek változatossága. A borjúnevelés számos területét érintik, közülük a leggyakrabban javasoltak a már többször említett szakszerű föcstejitatás, takarmányozás, a megfelelő tartástechnológia (különös tekintettel a légcserére), a borjak szakszerű választása és a megelőző járványügyi intézkedéseknek az alkalmazása. Az egyes telepek közötti élőállat-forgalom esetén a járványmegelőző intézkedésekre kiemelten oda kell figyelni és karanténozást kell alkalmazni.

Amennyiben az állat elhullik, úgy a boncolást minden esetben fontos lenne elvégezni, hiszen ekkor jelentős információkat kaphatunk az állat egészségügyi állapotáról, hogy a betegsége akut vagy idült folyamat volt-e.

Összefoglalásként elmondható, hogy a BRDC előfordulását nagymértékben megnövelik a stresszt okozó beavatkozások, mint például a választás, a szállítás, a takarmányváltás, a nagy állatsűrűség és a különböző technológiai és állategészségügyi beavatkozások, ezért ezeket javasolt minél szervezettebben, az állatok életritmusának minél kisebb zavarásával lebonyolítani.

Az állatok erős immunállapotának kialakítására kell törekedni, a megfelelő föcstejitatással, takarmányozással, jó tartási körülményekkel és a hatékony járványvédelmi megelőző intézkedésekkel mindez elérhető. Továbbá fontos, hogy az állatállomány BRDC-státuszát rendszeresen klinikai és laboratóriumi szűrővizsgálatokkal ellenőrizzék, hogy kedvezőtlen irányú változás esetén a szükséges intézkedéseket minél korábban meg lehessen tenni.