A Virginia Tech tanulmánya szerint a leggyakrabban azokból a vadonélő fajokból mutatták ki a vírust, melyek népszerű túraútvonalak vagy nagy forgalmú utak mentén élnek. Ebből arra lehet következtetni, hogy az emberek terjesztették el a betegséget.

Az eredmények rávilágítanak arra, hogy szükség van a vadon élő állatokban felbukkanó új SARS-CoV-2 mutációk azonosítására. Emellett egy széles körű megfigyelőrendszer kiépítése is fontos lenne.

melyekre új vakcinát kifejleszteni igen nagy kihívás lenne – írja a Phys.org.

Hangsúlyozzák azonban, hogy egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a vadonélő állatokban lévő betegség embert fertőzött volna vissza. Emiatt nincs szükség további óvintézkedésekre, például vadászat vagy túrázás közben.

Egyre több vadonélő állatból kerül elő a vírus

A kutatók 23 gyakori Virginia államban élő fajban mutattak ki mind aktív fertőzéseket, mind korábbi fertőzésre utaló antitesteket. Különösen az amerikaiegér, az északi oposszum, a mosómedve, az erdei mormota, a floridai üreginyúl, és egy amerikai denevérfaj (Lasiurus borealis) populációiból mutattak ki jelentős mennyiségű fertőzést. Egy oposszumból származó vírusminta pedig olyan mutációkat tartalmazott, mely a tudomány számára új volt. Ráadásul potenciálisan hatással lehet arra, hogy milyen immunválaszt vált ki az embernél a kórokozó.

A SARS CoV-2 fertőzést korábban vadon élő állatokban, elsősorban fehérfarkú szarvasokban és elvadult nyércekben azonosították. A Virginia Tech tanulmánya jelentősen bővíti a vizsgált fajok számát. Emellett segít megérteni, hogyan juthat át a kórokozó a vadonélő állatokra, valamint hogyan tud tovább terjedni azok között.

Vélhetően az ember terjesztette el a vadonban

A kutatócsoport 798 orr- és szájüregi kenetet gyűjtött Virginia államban csapdába ejtett és szabadon engedett, vagy vadon élő fajok rehabilitációs központjaiban kezelt állatoktól. A csapat 126 vérmintát is vett hat fajból. A helyszíneket úgy választották ki, hogy azokon különböző volt az emberi jelenlét szintje. Így a kutatás lefedett a városi területektől az távoli vadonig sokféle élőhelyet.

A vizsgálat során kiemelkedett egy eset, melynek során egy helyszínen két különböző egérből azonosították ugyanazt a vírusvariánst. Ebből arra lehet következtetni, hogy vagy egyazon embertől kapták el a betegséget, vagy egyik egér fertőzte meg a másikat.

A tudósok rámutattak, hogy a mutációkat nem szabad félvállról venni. Monitorozni szükséges azok terjedését, és esetleges újabbak felbukkanását. Emellett további kutatások is szükségesek ahhoz, hogy kiderüljön: pontosan hogyan terjed a vírus emberről vadonélő állatokra, illetve egyes fajokon belül, valamint azok közt.