Nem így az Egyesült Államokban, ahol a hírek szerint már több ezer tejelő marha fertőződött meg a vírussal, Mexikóban pedig meghalt egy ember annak szövődményében. Van-e okunk félteni állatainkat és magunkat egy újabb pandémia kialakulásától, kérdeztük Rusvai Miklós egyetemi tanárt, víruskutatót, akit a közvélemény a Covid-járvány alatt ismerhetett meg, sokszor hallhattuk őt megnyugtató módon nyilatkozni a médiában. Azt azonban kevesen tudják róla, hogy állatorvos, így az alapvetően állatokat, illetve állatokat gondozókat érintő kérdéseinkkel mi is hozzá fordultunk.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság kockázatbecslése alapján annak az esélye, hogy a vírus embert fertőzzön, továbbra is elhanyagolható. Ön is így látja?
– A madárinfluenza attól madárinfluenza, hogy jelenleg még csak madarakban fordul elő. De szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy minden influenza madarakban kezdődik.
Tehát azokat a típusokat nevezzük madárinfluenzának, amiket H-val (hemagglutinin) és N-nel (neuraminidáz) jelzünk, és amik még nem fordultak elő emlősállatokban és emberben, mint például a H1, H2, és H3 kóddal jelzett variánsok. A madarakban ugyanis sokkal változatosabb az influenzavírusok H és N összetétele, mint ahogy az emlősökben előfordulnak.
Az, hogy minden influenzajárvány madarakból indult ki, számunkra nem túl jó hír, különösen nem most, amikor már emlősállatokban is megjelent. Mekkora az esélye annak, hogy emberre is veszélyes legyen?
– A 2000-es évek eleje óta várjuk, hogy a jelenleg klasszikusan madárinfluenzának nevezett H5N1, ami leggyakrabban fordul elő madarakban, átterjedjen az emberre. Tudni kell, hogy az influenza emberi influenzává válásának négy lépcsőfoka van. A madárinfluenza úgynevezett alacsony patogenitású törzsei széles körben előfordulnak elsősorban vad vízimadarakban. Ha a Dunán fogunk egy vadkacsát, akkor abból nagy valószínűséggel ki tudjuk mutatni ezt az alacsony patogenitású madárinfluenzát.
A második lépés, amikor a magas patogenitású madárinfluenza vírusa átterjed a házibaromfira, mert mondjuk egy fertőzött darucsapat elhúz a baromfitelep fölött és a lepotyogó ürüléktől fertőződnek a szárnyasok, az alomanyag vagy a takarmány. A harmadik lépcsőt jelenti az, amikor a madárinfluenza alkalmanként embert fertőz.
A kiindulási forrás tehát mindig madár, így ebből a szempontból a leginkább kockázati tényezőnek kitett személyek a baromfiállományok gondozói, a vágóhídi dolgozók és az állatorvosok. Ők azok, akik baromfitól fertőződhetnek meg ezzel a magas patogenitású törzzsel. Ilyen eset több száz előfordult már világszerte a H5N1 esetében, és sajnos halálos áldozatok is voltak. De számolnunk kell egy utolsó, negyedik lépcsőfokkal is, amikor már emberről emberre képes terjedni a fertőzés, ekkor alakulhat humán pandémiává a madárinfluenza. Ezt várjuk a H5N1 esetében, ettől félünk a 2000-es évek eleje óta, mert azóta rendszeresen előfordul egy-egy emberi megbetegedés vagy haláleset. De az influenzavírust beelőzte a koronavírus, mert a virológusok madárinfluenza okozta pandémiát vártak.
