A szenzoros adatgyűjtést kiegészítették további cönológiai felvételezésekkel. A legelők botanikai felvételezését Balogh Petra ismertette. Mint mondta, ez alapján az érintett gazdaságban készítettek egy legeltetési tervet, amit összehangoltak a kérődzésszám-megfigyeléssel, a szakaszváltásokat pedig a kérődzésszám-változáshoz igazították, és így elérték azt, hogy védett, Natura2000-es területeken is a gyep minőségében javulás mutatkozzon, aminek egyértelmű jeleként több helyen a kikopott foltok szépen záródtak, és a legeltetés szempontjából értékesebb pázsitfüvek aránya is erősödött. Így indultak el a kutatók a precíziós legeltetés irányába.
Fontos a beteg állatok felderítése a legelőn, a védett területek védelme, javítása és a hozamok fokozása is ott, ahol korlátozottak a művelési lehetőségek. Céljuk hosszabb távon, hogy ajánlást tudjanak tenni a védett területek hozamfokozására és a jó legeltetési gyakorlatok kialakítására a digitális technológia adta lehetőségek kihasználásával.
A gyepfelvételezéseknél céljuk volt, hogy egész évben követni tudják a növényzet változásait, ezért évente három alkalommal (tavasszal, nyáron és az őszi időszakban kimentek a területekre, és ezt a gyakorlatot folytatják a jelenlegi partnergazdaságoknál is, mely területen egy gyepgazdálkodási szakemberrel, dr. Szentes Szilárddal dolgoznak együtt.
A vegetációt 4×4 méteres, rögzített kvadrátokban mérik fel, dokumentálják, milyen fajok vannak jelen, hogyan változik az arányuk és a borítás. Mérik a vegetáció magasságát, ez az egyik alapja a várható hozamok becslésének. Ezek, illetve a szenzorokból származó adatokból nyert kérődzési értékek alapján egy gyepgazdálkodási tervet kapnak kézhez a gazdálkodók.
Ennek célja, hogy minden szakaszra hozambecslést tudjanak végezni, és megállapíthassák, milyen típusú az adott legelőszakasz (pl. üde vagy száraz gyep), milyen besorolású, például Natura2000-es gyep vagy nitrátérzékeny terület. Ezeken ugyanis bizonyos kötelezettségeknek eleget kell tenni, ennek következményeként nagy valószínűséggel a legeltetési sorrend is a megszokotthoz képest változni fog. Tehát az adatok alapján egy gyepgazdálkodási szakember segítségével tesznek javaslatot a legelőhasználatra, legeltetési tervre.
Ezen a ponton találkozik a két vizsgálat, ugyanis a legeltetés tervezésében is hasznosak lehetnek a szenzorok. A szakaszok legeltetési sorrendje a gyepfelmérések adataiból határozható meg, míg a szenzorokból jövő adatok, amik a kérődzés percben megadott napi időtartamát veszik figyelembe, a szakaszváltások megfelelő időzítését segíti. A két információt komplexen kezelve elkerülhető a gyep túllegeltetése, és az állatok kondícióromlása nélkül érhetünk el pozitív változást a legelőhasználatban.
A kérődzés detektálása egyedszinten történik, de ebből az egyedszintű kérődzésből egy gulyaszintű átlagot is számolhatunk. Többnapos időintervallumban nyomon követve láthatjuk a kérődzésszámban bekövetkező változásokat. Az állatok mozgásának a nyomon követésével pedig meghatározható, hogy mely helyeket keresik fel leginkább egy legelőszakaszon, és ellenőrizhető, hogy milyen célból teszik azt: legelés, pihenés, ivás.
Így támogatja a szenzoros adatgyűjtés az objektív döntéshozatalt a legeltetésben.
Az állattartó szempontjából ezek értékes információk, és gyakorlati haszonnal is járnak, hiszen a növényeknek biztosítani kell a megfelelő időt a sarjadáshoz, regenerálódáshoz, ami növényállománytól függően minimum 21-28 nap. Ebben az időszakban meg kell akadályozni a visszalegeléseket, így optimalizálható a gyephozam és maximalizálható a legeltetési napok száma, hogy minél kevesebb termesztett takarmányra legyen szükség az éves takarmányozás során. További fontos tényező a legelő állateltartó képességének függvényében a szakaszok méretének az állomány igényeihez viszonyított optimalizálása.
Ami jelentős változás, hiszen 30 nappal hosszabb időt tudott az állomány a legelőn tölteni. Ez takarmányköltség-megtakarítást jelent a gazdálkodó számára. Annak ellenére, hogy a legelőfű sincsen ingyen, mégis a legolcsóbb és legfenntarthatóbb takarmányforrása a legeltetett kérődzőknek. De hozzá kell tenni, hogy a legelő állapotának a fenntartásához a tisztítókaszálásokat és a cserjeirtást a meghatározott időpontokban el kell végezni!
Fotók: ÖMKi
Ez is érdekelheti:
