Hiányzik a közös nevező

Mivel lehetne kitörni az ismeretlenségből? Néhány különlegességgel, borversenyeken elért sikerekkel, amihez komoly tételeket kellene elkészíteni. Mindig születtek borvidéki kezdeményezések, de talán nem voltak eléggé átgondoltak, túl gyorsan jöttek létre és azonnal eredményt akartak elérni. Nem volt egyetértés, a kialakult kapcsolati hálóval rendelkező idősebb borászok nem mindig fogadták tárt karokkal a kezdeményezéseket. Amikor megjelentek a fiatalok az ötleteikkel, új szemlélettel és borstílussal, nem kapcsolódott össze a két korosztály, nem tudták megnyerni maguknak a nagy öregeket. Ez alapvető stratégiai hiba.

A Bükki borvidéknek kedvező trendet akkor lehet meglovagolni, ha van termék és van név. Sajnos azok, akik szakmailag, hozzáállásban is elkötelezettek, mikroterületeken dolgoznak. A nagyobb borászatok viszont nem indultak el ebbe az irányba, összegzi véleményét Karsza Péter.

Miskolcon néhány millió forintért több száz méteres pincékhez lehet jutni. Az átlagos avasi pinceár ma 5 és 10 millió forint között van, legtöbbjük 300-400 éves, 3-4 méter széles vájatokkal. Ezeket nem a modern, tartályos technológiához alakították, hanem kishordós, hagyományos borkészítéshez. Mára megjelentek a problémák is, mert nem volt megfelelő a vízelvezetés a hegyen és megnőtt a növényzet, a legtöbb pince beázik, vagy legalábbis nedves. Ugyanakkor vannak köztük olyanok, melyek tökéletesen alkalmasak lennének mind a mai napig borkészítésre. Már önmagában ez hatalmas előny, amivel ma még nem tudnak élni.

Karsza Péter szerint a szőlőterületeket akkor lehet bővíteni, ha kivágnak egy-egy elavult ültetvényt.

Látni erre is üdítő példát, de csak néhány hektáron. Amikor azt mondja valaki egy 3000 négyzetméteres szőlőültetvényre, hogy 200 ezer forintért megveszi, miközben a szántó ugyanazon a területen másfél vagy kétmillió forintért kel el, azt jelzi, hogy nem látnak jövőt a szőlőben. Sokan huszonéve művelik a borvidék egy-egy településéhez köthető 20-30-40 hektáros ültetvényeket, de a szakember úgy véli, a közeljövőben fel fog gyorsulni a leépülés.

Valaha híres volt

Ha valaki nagyon kitartó, talán inkább megszállott, és van tőkéje, akkor igenis létre lehet hozni egy trendi, sikeres borászatot ezen a borvidéken is, állítja Karsza Péter. A bükkiek két nagy borvidék közé kerültek, kevésbé szem előtt az ország északkeleti szegletében, viszonylag közel a határhoz. Valamikor a Kassa–Miskolc kereskedelmi tengely helyzetbe hozta Miskolcot,

Főként az északi piacokra, Lengyel- és Csehországba értékesítették közvetlenül a borokat. Az árnyoldalt az jelentette, hogy nem a helyi gazdák voltak a birtokosok, hanem különböző nemzetiségű kereskedők. Ezek a kereskedők pedig a filoxéravész idején átirányították a pénzüket a felfutó vasiparba, vagy bérházakat építettek, és abból kockázat nélkül megéltek. A szőlőtermesztő családokat helyben tartotta a kényszer, ők nem tudtak más gazdasági irányba menekülni, megvolt a föld, a tudás, a hagyományok és a pince. Az az iparosodás, ami fellendülést jelentett a vidéknek, halálos csókot adott magának a borászatnak. És ennek ellenére még mindig itt élnek. Napjainkban a mélyben gyökerező hagyomány, a környék számtalan szőlőtermő települése adhat reményt a továbbfejlődésre. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy rossz a fajtaösszetétel, elöregedtek az ültetvények, a borászatok nem tőkeerősek vagy nem hozzáértő kezekben vannak. Pedig egy megfelelő hozzáállású, hiteles, jó marketing­érzékű, megfelelő tőkével rendelkező család ebből sikeres vállalkozást építhet.

Változik a fiatalok ízlése

Az utóbbi három-négy évben tapasztaltak egyértelműen azt mutatják, hogy

A mai fiatalok gyümölcsös sört, kólát, ízesített üdítőt isznak, megesznek olyan ízű édességeket, amire az előző generációk rá sem néztek. Nyilvánvaló, hogy másban, például az alkoholos italokban is ezeket az ízeket fogják keresni. A modern italtechnológusok felismerték, mi az, ami tetszik a fogyasztónak, erősítettek az ízeken, és ezeket a trendeket a boroknál is figyelembe kell venni. Már nem a nagy boroknak lesz jövőjük, nem aszút vagy érlelt vörösbort fognak inni az emberek, hanem könnyű, alacsony alkoholtartalmú, illatos, élvezhető borokat. Ezek elkészítésére pedig kiválóan alkalmas a Bükki borvidék.

Karsza Péter egyik kedvenc fajtája a Zenit, ezt telepítettek először. Nagyon becsapós, mert lehet belőle könnyű fehér fröccsbor, de egy fajélesztővel nagyon szép illatok is kicsalogathatók belőle, ugyanakkor alkalmas a barrikolásra is. A veszélyt az jelenti, hogy jellemzően 12,5% feletti alkoholtartalommal rendelkeznek ezek a borok, ebben rejlik a kettősség.