Vajdaságban legutóbb július első napjaiban áztatta értékelhető mennyiségű eső a termőföldeket. Azóta több mint két hónap múlt el. Az elmúlt 60 napban csak nyomokban hullott csapadék, ami legfeljebb a port verte el. Emiatt a tavasszal elvetett haszonnövények idő előtt elszáradtak. Idén csak a korán, az optimális idő előtt elvetett, korai érési csoportba tartozó napraforgó- és kukoricahibridek adtak értékelhető termést. A szója és a cukorrépa gyalázatosan rosszul termett. (A cikk nyomtatásban 2024. szeptember 11-én jelent meg – a szerk.)

Amire Délvidéken a legidősebb termelők sem emlékeznek, idén már augusztus első napjaiban megkezdődött a kukorica betakarítása.

Azokon a parcellákon, amelyeken a kukoricának csak a szára nőtt meg, termést nem vagy csak alig hozott, ott a termelők silózással igyekeztek menteni a menthetőt. Erre azonban csak az állattenyésztők vállalkozhattak.

Lesilózták a kukoricát

Így tettek Közép-Bácskában, Törökfalu határában, Bálint Jenő húsmarhatenyésztő tanyagazdaságán is.

– Siralmas képet fest a határ. Lassan hatvanéves leszek, de nem emlékszem rá, hogy ilyen korán, augusztus első felében megkezdtük volna a kukorica betakarítását és a napraforgó cséplését. A probléma ellenére nekünk az a szerencsénk, hogy jelentős számú szarvasmarha-állományunk van, és az állatok révén hasznosítani tudjuk az idő előtt megszáradt kukoricát is – magyarázza a gazda.

Elmondta, hogy a térségben augusztus 20-ig, Szent István napjáig a napraforgó cséplésének véget vetettek és a kukorica vetések azon részén, ahol érdemes volt a kombájnokkal rámenni a parcellára, ott elvégezték a munkát. A kukoricacsövek az idén rövidek lettek, a szemek nem fejlődtek ki rendesen, apróra nőttek és idő előtt „megsültek”. Arra is volt példa, hogy a növényzetet a termelők összeaprították és leszántották vagy takaróanyagként a föld felszínén hagyták, hogy így csökkentsék a még nagyobb kipárolgást és az ebből keletkező vízveszteséget.

Emellett júniusban, aratás után meghagytunk bizonyos mennyiségű búzát és árpát az idei termésből, meg elegendő mennyiségű árpaszalma és lucernaszéna is van a gazdaságon, így takarmányhiánytól a tél folyamán sem kell tartanunk – folytatta a termelő.

Hangsúlyozta, hogy a húsmarha-tenyésztésben a jövedelem az olcsó takarmányozásra alapozva teremthető meg. Ezt a már említetteken túl úgy oldják meg, hogy ősszel elvetik a rozsot, amit tavasszal elkezdenek kaszálni. Először ezzel a mindig frissen kaszált kalászos gabonával etetik az állatokat. Adnak mellé száraz árpaszalmát, meg kukoricaszárat. Később elkezdik kaszálni a közben elvetett szudánifüvet, és amíg az kitart, addig azt kapják a szarvasmarhák. Augusztusban meg már silózott kukorica is kerül a jászolba. Abrakot csak a tél folyamán adnak a jószágoknak. Az állattenyésztők szemszögéből jelenleg kedvezően alakul a gabonafélék ára, így szükség esetén azt viszonylag olcsón tudják megvásárolni az állatok részére.

Ez az összeg lefedi az állatok takarmányozásának a költségeit. Legkedveltebb fajtái, amelyek ott vannak a gazdaságon, a nagytestű és ellenálló charolais, de tartanak vegyes hasznosítású  szimentálit és más fajtákat is.

Megvámolt termés

Vajdaság északi homokvidékén és Bánát északi részein a kevés csapadék miatt már évekkel ezelőtt leszoktak a termelők a szójatermesztésről. Idén azonban már a szárazságot és a magas hőmérsékleteket viszonylag jól viselő kukorica és napraforgó sem hozta a várt eredményt a köztermesztésben. De nem is hozhatta, hiszen árnyékban napokon át negyven fok körül volt a hőmérséklet, talajszinten pedig 54 fokot is mértek. Ezt a forróságot pedig a legellenállóbb hibridek sem tudják következmények nélkül elviselni – magyarázza idei tapasztalatait Nemes Róbert, az Újvidéki Növénynemesítési Intézet szakembere, akivel az intézet öntözött újvidéki mintaparcelláin beszélgettünk, ahol

Elmondta, hogy az aszálykár és a hőség következménye legkevésbé érezhető Dél-Bánátban és Nyugat-Bácskában, az ottani területek ugyanis valamivel több esőt kaptak. Az idei évre jellemző, hogy az az egy-két kisebb zápor, ami júliusban és augusztusban áztatta a földet, igencsak éreztette a hatását. A növényzet ugyanis ezekre a gyenge esőkre is pozitívan reagált.