A szakember felhívta a figyelmet arra is, hogy a klímaváltozásra tekintettel a jövőben előtérbe kellene helyezni a szárazságot legjobban tűrő szemes cirok és köles termesztését. Ha a termelők sikeresen fel kívánják venni a harcot a nedvességhiánnyal és a hőséggel szemben, akkor favorizálni kellene a téli csapadékot jól hasznosító őszi vetésű növényeket: a kalászos gabonákat és az olajrepcét.
Másrészt minél rövidebb tenyészidejű fajtákat és hibrideket kellene termeszteni. Ezen túlmenően olyan agrotechnikát kellene alkalmazni, amelynek köszönhetően minél jobban megőrizhető a talaj nedvességtartalma. Ugyanakkor a jól megválasztott tápanyag-utánpótlással segíteni kell a gyökérzet minél erősebb fejlődését, hogy képes legyen hasznosítani a talaj mélyebben található, alacsony nedvességtartalmát is – mondta az agrármérnök.
Keresik a legjobb megoldást
A vegetációs időszak a napraforgó esetében jól indult. Ez különösen azoknak a termelőknek a parcelláiról mondható el, akik a tavasz folyamán vállalták a kockázatot, és az optimális idő előtt elvetették az olajos magvú növényt. Közülük is azok jártak jobban, akik a korai érési csoportba tartozó napraforgóhibridek mellett döntöttek. A korán elvetett növények esetében a meleg tavaszi időjárásnak köszönhetően a csíra gyorsan fejlődött, így mire a júniusi szárazság beköszöntött, a növényzet erőteljes gyökeret fejlesztett.
– magyarázta Vladimir Miklič, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet napraforgó-nemesítője.
A szakember arra is rámutatott, hogy az olyan országokban, így például Spanyolországban, ahol azt az éghajlati körülmények lehetővé teszik, már azzal kísérleteznek, hogy a búzához hasonlóan ősszel elvetik a napraforgót. Teszik ezt a téli csapadék jobb hasznosítása érdekében, de azért is, hogy a napraforgó virágzása és szemfeltöltődése viszonylag hűvösebb időre essen, ami biztosíthatja a jobb termékenyülést és a nagyobb termést. Vajdaságban azonban jelenleg ennek nincs meg a lehetősége. De ki tudja, mit hoz még a klímaváltozás? – világított rá a szakember.
Vajdaság legnagyobb részén már hetven napja nem hullott csapadék, közben a hőmérséklet huzamosabb időn át meghaladta a 40 Celsius-fokot is. Emiatt a növényzet idő előtt száradásnak indult, a hozamok megfeleződtek. Történt ez annak ellenére, hogy a napraforgó nagyon jól hasznosítja a talaj utolsó nedvességtartalékát is, és a szójához, a cukorrépához és a legtöbb szántóföldi haszonnövényhez képest viszonylag jó termést ad még a mostoha körülmények közepette is. De azért, mint a szakember mondta, mindennek megvan a határa.
– mutatott rá a nemesítő, hogy a napraforgótól sem várhattak csodát a termelők. Ettől függetlenül hangsúlyozta, hogy a napraforgónak a jövőben is ott lesz a helye a vajdasági vetéstervben.
Ez is érdekelheti:
Szerbiában a települések kétharmada lassan elnéptelenedik
