Változás kell!
Fotó: Vermes Tibor/AM
A rendezvényen előadást tartott Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium, mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára is. Beszédében kiemelte, hogy Baranya az őszi búzában elért 6,9 tonnás hektáronkénti átlagával országosan a legjobb eredményt érte el. Mindez annak a szakmai munkának is köszönhető, hogy az ágazat szereplői rendszeresen, minden részletre kiterjedő párbeszédet folytatnak.
A jelenlegi időjárás a vetések előkészítésének sem igazán kedvez, a repcének különösen nem. El kell azon gondolkodni, hogy a jövőben az őszi mák, az őszi borsó, mint új lehetőség is szerepet kapjon a növénytermesztésben. Azonban ezekre a kérdésekre csak helyben lehet választ adni, ugyanis még azonos területen is, tábla és tábla között is lehetnek különbségek, ahogy ez most a kukorica esetében jól látható – hangsúlyozta.
Kitért arra is, idén nyáron júliusig összesen 250-280 milliméter csapadék hullott. Minden gazdálkodó más és más módon próbált meg védekezni a szárazság ellen, voltak, akik a technológián változtattak, mások előveteményként más növényt vetettek, mint korábban, ilyen módon próbáltak meg jobb eredményt elérni, például öntözéssel csökkentették a károkat. A szaktárca öntözésfejlesztési támogatást nyújt a gazdáknak, ugyanakkor az ország nem minden területén, így
Az államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt esztendő egyben az új KAP tanulóéve is volt, sok mindenen kellett változtatni. Magyarország uniós elnöksége lehetőséget teremt a szakmai feltételek számbavételére, többek között a vetésszerkezet-váltás rendszere és az ugaroltatás területén.
Fotó: Csatlós Norbert
– A 2025-től induló új Agrár-környezetgazdálkodási támogatási program szakmai előkészítése megkezdődött, ami 1,7 millió hektárnyi területet, valamint a 20 ezer gazdálkodót – gyepgazdálkodót, zöldség- és gyümölcstermesztőt – érint. Ebben is a kiszámíthatóság került előtérbe, ahogy a szintén következő év elejétől bevezetésre kerülő termelővédelmi törvénycsomagban is, amelynek segítségével gyorsabban juthatnak majd árujuk ellenértékéhez a termelők – emelte ki. A törvénycsomag az agrárium és az élelmiszeripar szereplőinek kölcsönös együttműködésére épül, a piaci körülmények javítása érdekében alkották meg.
Egyik fontos elemének nevezte, hogy a felvásárlóknak, feldolgozóknak, kereskedőknek 30 napon belül ki kell majd fizetniük a termelők árujának ellenértékét, késedelem esetén pedig bírsággal sújthatók. Ehhez azonban elengedhetetlen feltétel a helyesen kiállított számla, amit a feldolgozóhoz, felvásárlóhoz, illetve a forgalmazóhoz a termék átvételét követően 15 napon belül kell eljuttatnia a termelőnek. Amennyiben erre később – az átvételt követő tizenöt napon túl kerül sor – a számla kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell rendezni azt.
A szabályozás érinti a zöldség-gyümölcs- és gabonatermelőket, továbbá az állattartókat. A jövő évtől pedig már a megkötött szerződésekben szerepelnie kell annak is, hogy a felvásárló számlájáról lehívható a beszállító árujának ellenértéke, ami a sertés- és baromfi-, valamint a zöldség-gyümölcs-ágazat szereplőinek jelent biztonságot. Amennyiben a 30 nap fizetési határidőig nem érkezik meg a termelőhöz az árujának az ellenértéke, az akár az adott kereskedelmi cég, feldolgozó, felvásárló tevékenységének megszüntetéséhez is vezethet. klímaváltozás
Ez is érdekelheti:
