0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. november 12.

Középpontban az aszály okozta károk, a termelők védelme

A Pécsi Tudományegyetem Borbirtokán, Szentmiklós-hegyen találkoztak egymással a Baranyai Agrárnap keretében a termelők, agrárvállalkozások, a vármegye közigazgatásának szereplői, az érdekvédelmi szervezetek, valamint a kamarák képviselői.

Az elmúlt esztendőben hagyományteremtő szándékkal útjára indított eseményt ez alkalommal is nagy érdeklődés övezte. klímaváltozás

Madaras Zoltán: a klímaváltozás mindenkit érintFotó: Vermes Tibor/AM
Madaras Zoltán: a klímaváltozás mindenkit érint
Fotó: Vermes Tibor/AM

Mint köszöntőjében Madaras Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének elnöke elmondta, a klímaváltozás minden növénytermesztéssel foglalkozót érint, ahogy a szőlőtermesztőket is. Ilyen még nem volt, hogy már augusztus végére befejezték volna a fehér szőlő szedését. Kitért rá, hogy

komolyan kell foglalkozni azzal, miként lehet kivédeni a légköri aszály okozta károkat, valamint milyen megoldásokat kell találni arra, hogy az egyre növekvő hőségnapok minél kevesebb kárt okozzanak az ültetvényekben.

Szólt arról is, hogy a mintaüzem létrehozására kiírt pályázaton 1 milliárd forint támogatást nyertek el, amit szőlészeti fejlesztésekre, valamint borászati eszközök vásárlására fordítottak. Elsődleges célként a versenyképes megoldások bemutatását tűzték ki célul, többek között a klímaváltozáshoz kapcsolódó technológiák megismertetését.

Az előzmények

Rittlinger József: az agrárkerekasztal javaslatára indult el az agrárnapFotó: Vermes Tibor/AM
Rittlinger József: az agrárkerekasztal javaslatára indult el az agrárnap
Fotó: Vermes Tibor/AM

Rittlinger József, a NAK Baranya vármegyei elnöke a Baranyai Agrárkerekasztal elindítására emlékeztetett. Mint mondta, annak tagjai az agráriumot képviselő mérvadó vállalkozások, kamarák, a kormányhivatal, szakmai szövetségek és intézmények. Rendszeres találkozóikon az ágazat szereplőinek lehetőségük nyílt rá, hogy megvitassák az őket érintő problémákat, megoldásokat keressenek rájuk, a Baranya életében különös súllyal megjelenő agrárszektor stratégiai fejlesztési ügyeivel foglalkozzanak. Az ő javaslatukra rendezték meg tavaly első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal, a Baranyai Agrárnapot. Emellett

útjára indítottak egy novembertől márciusig tartó hatvan órás képzést is a kereskedelmi és az agrárkamara, valamint az egyetem szervezésében, ami segítséget nyújt a generációváltással járó kihívások kezeléséhez.

A tanfolyamon olyan témák kerülnek terítékre, mint hogy miként tudnak megfelelni az elvárásoknak, mire kell odafigyelni földvásárláskor, valamint az is, hogy miként változtassanak a gazdálkodásuk szerkezetén, mely területet helyezzék előtérbe, milyen növényeket termesszenek, milyen állatokat tartsanak.

Lehetőség, nem probléma

A valaha volt legnagyobb kihívások előtt áll a mezőgazdaság, hívta fel a figyelmet Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az országgyűlés alelnöke. A többi között ilyen a klímaváltozás, az aszály, ami komoly fejtörést okoz a kutatóknak, hiszen arra kell megtalálniuk a választ, milyen új technológiákat kell bevezetni, kidolgozni az aszály okozta károk enyhítésére. Ezért is fontos a pécsi rendezvény, ahol évente egyszer találkozhatnak egymással a gazdák, vállalkozók, integrátorok, a partner szervezetek képviselői, ilyenkor ugyanis módjuk nyílik arra, hogy egyeztessék a véleményüket, kicseréljék a tapasztalataikat.

– A mezőgazdaságot egy megélhetési lehetőségnek és nem problémának kell tekinteni,

éppen ezért fontos, hogy miként kell módosítani a növényvédő szerek felhasználását, milyen más eljárásokat kell alkalmazni a talajművelésben, hogyan kell megváltoztatni a vetésszerkezetet, hogy az élelmiszerellátás biztonságosan megoldható legyen. Elérkezett az idő, hogy a kutatók az új időjárási körülményekhez alkalmazkodó fajtákat kísérletezzenek ki, és ezekhez a technológiákat is kidolgozzák – adott hangot véleményének.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: