A brit Kantar Intézet 2023-as, fenntarthatósági viselkedéseket vizsgáló kutatásából kiderül, hogy a globális klímaváltozás és a vízhiány továbbra is az emberek legégetőbb környezetvédelmi problémái között szerepel, amelyekre csak egy rugalmasabban alkalmazkodó, a természeti erőforrásokat nem kizsákmányoló mezőgazdasági termelési mód adhat válaszokat. A világ 35 országában készített felmérés eredménye szerint 2019 óta többen érdeklődnek a biotermékek iránt és csökkent az azokat elutasítók aránya. A biotermékek forgalma a világon elérte a 456 milliárd dollárt.
Kulcsszereplők a fiatal gazdák
A biogazdálkodás különösen tudásigényes ágazat. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az erre szakosodott gazdák iskolázottabbak és nagyobb arányban találunk közöttük fiatal szakembereket, ami együtt kiváló alapot adhat a jövő fenntarthatóbb gazdálkodásához. Jelenleg azonban összességében kevés a fiatal szakember az agráriumban. A kongresszus szervezői kiemelt figyelmet fordítottak a fiatal generáció képviseletére az előadók között, és hangsúlyt kaptak azok a meglátások, miszerint a gazdálkodáson túl az értéklánc és a szakmai szervezetek döntéshozatali mechanizmusaiba is kerüljön be több fiatal gazda.
. Hangsúlyozták, hogy „hídépítőkre” van szükség egy polarizált közösségben: olyan megoldást kell találni, ami sokkal több, mint az olcsó élelmiszer- termelés, mert fenntartja a tájat, megőrzi a genetikai potenciált, biztosítja az olyan létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat, mint például a természetes beporzás, és sokszínűséget rejt magában. Az ökológiai alapokon nyugvó megoldásokkal élhető marad a vidék, erősödik a hagyományos vidéki életforma. Ugyanakkor a jövő mezőgazdasága képes a megújulásra és az innovációra, egy olyan gazdálkodási forma, amit szívesen választanak a fiatalok, mert úgy ad megélhetést, hogy közben tudják, segítenek a globális környezeti kihívások leküzdésében.
Ajánlások az új KAP-hoz
A kongresszus előadásai többször utaltak a stratégiai párbeszéd jelentésre, amely szeptember első napjaiban látott napvilágot, és amely az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai egyeztetések eredménye. A dokumentum közös cselekvési keretet nyújt az EU környezetvédelmi céljainak eléréséhez az agrár-élelmiszeripari folyamatokban.
A szakemberek hangsúlyozták, hogy össze kell egyeztetni a környezeti fenntarthatóságot a gazdálkodók méltányos jövedelmével, ami a KAP jelentős reformját igényli, hogy az megfelelően honorálja a fenntarthatóbb gyakorlatokat folytató gazdálkodókat, és valódi pénzügyi hozzáadott értéket kínáljon az általuk nyújtott környezeti szolgáltatásokért. Bár a KAP nem tud minden területre kiterjedni, rendszerében és működésében mégis a teljes értékláncot figyelembe kell vennie és biztosítani kell az agrárágazat versenyképességét.
A stratégiai párbeszéd ajánlásai a biogazdálkodást az egyetlen olyan szabályozott, fenntartható termelési rendszerként ismerik el, amely eddig is a környezet- és klímavédelmet szolgálta. Fontos ösztönözni azokat, akik gazdaságaikat fenntarthatóbbá kívánják alakítani, és magas környezetvédelmi célokat tűznek ki maguk elé. Emellett a jövőbeli KAP-nak megfelelően kell jutalmaznia azokat a gazdálkodókat, akik jelenleg is a természettel együtt művelik a földjeiket, és ökoszisztéma-szolgáltatásokat őriznek meg mindannyiunk javára. Az ösztönzőrendszernek az egész gazdaságra kiterjedő megközelítésen kell alapulnia.
Ez lehetővé tenné a magas szintű környezetvédelmi törekvéseket, a gazdaságok szintjén az egymást erősítő megközelítést, miközben megkönnyítené a gazdálkodók és a nemzeti hatóságok adminisztrációját. Az elképzelés két célt tesz lehetővé: a fenntartható termelési módszereket már alkalmazó gazdálkodók jutalmazását és a többi gazdálkodó támogatását az agrárökológiára való fokozatos átállásban.
A KAP-nak fontos szerepet kell játszania a piacszabályozásban is, hogy megerősítse a mezőgazdasági termelők szerepét az agrár-élelmiszeripari ellátási láncban, növelje ellenálló képességüket a gazdasági válságokkal szemben, és tisztességes jövedelmet biztosítson számukra. Az európai biomozgalom várakozással tekint afelé, hogy az uniós intézmények hogyan fogják megvalósítani az ajánlásokat.
Ez is érdekelhet:
Ökológiai gazdálkodás hazánkban: hogyan érhető el a tíz százalék?
