Kíváncsiak voltunk, hogy főként milyen zöldség- és gyümölcsfajokat termesztenek hazánkban ökológiai gazdálkodás szerint, mik a trendek, és a klímaváltozás milyen kihívások elé állítja a kertészeket.
Ennek a legnagyobb része, kb. 176 ezer hektár gyep, 117 ezer hektár szántó, amiből csaknem 4400 hektáron zöldséget termesztenek, 1911 hektár szőlő és mintegy 19,5 ezer hektár az ültetvény, emlékeztetett az adatokra Allacherné Szépkuthy Katalin. Sokszor elhangzik, hogy az ökológiai termelés extenzív és nem termelő ágazat, még esetleg azt is hozzáteszik, hogy a magas összegű támogatások fokozzák az extenzivitást és konzerválják a jelenlegi elavult termelési szerkezetet. Azonban ha üzemtípusonként vizsgáljuk a gazdaságokat, más kép rajzolódik ki előttünk. Igaz, hogy magas az ökogyepek aránya, azonban látnunk kell, hogy az ezekre kapott ökotámogatás fontos része az extenzíven legeltetett kérődzőállományokat tartó gazdaságok bevételeinek. Az ÖMKi idén indította el a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) támogatásával azokat az agrárgazdasági kutatásokat, amelyek remélhetően árnyaltabban megmutatják, hogy a különböző méretű és tevékenységű gazdaságok mely részterületei jövedelmezők, és melyek támogatása átgondolandó, tette hozzá a szakember.
Ökológiai gazdálkodás: vegyes az ültetvények képe
Az elmúlt hetekben jelent meg a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet áttekintő tanulmánya a zöldség-gyümölcs szektor utóbbi tízéves folyamatairól.
Az ökológiai gyümölcstermesztésben a területek növekedése tapasztalható. A KSH 2023. évi összesített adatai alapján 19 472 hektár ellenőrzés alatt álló ökoültetvény van hazánkban, ez majdnem a negyede az összes ültetvénynek. Az ültetvényekkel foglalkozó gazdaságok azonban nagyon sokfélék: találunk közöttük olyanokat, amelyek szakmai szempontból kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, rezisztens fajtákkal és biológiai növényvédelemmel étkezési gyümölcsöt termelnek, vagy korábban hagyományosan művelt, de jó kondícióban lévő ültetvényeik vannak, és persze vannak, akik pár évet adnak csak maguknak, nem akarnak már fejleszteni, beruházni. A klímaváltozás hatásait már mindenki, a fogyasztók, a termelők, a körülöttünk található élővilág is érzi. Tudtuk, hogy ez várható: melegebb nyarak, kevesebb és gyakran viharok kíséretében érkező heves esők, enyhébb telek, és bizonytalanabb tavaszi időjárás. Mindez pedig új kártevők és kórokozók megjelenését is hozza.
Nem meglepő, hogy a termelési környezetben bekövetkező változásokra a termelők rövidtávon úgy reagálnak, hogy beruházás helyett támogatást optimalizálnak. Az ökológiai gazdálkodásra való átállásra és az átállt területek fenntartására támogatás vehető igénybe, például az almaféléknél az átállás alatt lévő területekre 1840 euró, az átállt területekre pedig évenként 1136 euró hektáronként. Sajnos a hazai támogatási rendszer az ökotanúsításon kívül semmilyen további követelményt nem támaszt az ökológiai programba belépő ültetvényekkel kapcsolatban, ezért a résztvevők egy része az elöregedő ültetvényeket nem újítja meg, a kivágást a támogatás igénybevételével kerülik ki. Ez nem jó irány, a korszerű ültetvények létesítése és ezek ökológiai átállítása lenne a cél, és akkor nemcsak a terület, hanem az árualap nagysága, és a fogyasztók számára elérhető ökotermékek választéka is növekedne. Ezért kellene odafigyelni, hogy az ökotermelők között több a fiatal és a felsőfokú végzettségű: többnyire ők gondolkodnak hosszú távon, olyan fajokra, fajtákra váltanak, amelyek ellenállók és jobban alkalmazkodnak a változó környezethez.
Az ökológiai termelésre átállított gyümölcsültetvények mintegy harmada almatermésű, ennél kisebb a csonthéjasok (elsősorban meggy és szilva) aránya.
Meg kell említeni, hogy a területek mintegy harmadán a héjasok, közülük elsősorban a dió területe növekedett – ez egyértelműen a támogatási rendszer következménye, magyarázta Allacherné Szépkuthy Katalin.
