• Helytelen edzés – hosszú ideig tartó koncentrációt igénylő munka, erőszakos lovaglás/hajtás, fájdalom és kényszerítés megélése (pl. büntetés, kényelmetlen felszerelés), hirtelen változások az edzésprogramban, új, szokatlan eszközök vagy felszerelések használata.

• Szállítás okozta szorongás – megváltozott mozgásérzet.

• Újdonságok, pl. új környezet, ismeretlen helyek és ingerek, gyakori istállóváltás, ismeretlen emberek jelenléte az istállóban a napi rutin során.

• Túl sok inger – zajos, mozgalmas környezet (hirtelen, hangos zajok, pl. tűzijáték vagy vihar, rendezvények, versenyhelyzetek; zsúfolt, zajos környezet, sok ember és idegen ló jelenléte).

• Állatorvosi, patkolókovácsi kezelések – fájdalommal vagy félelemmel járó eljárások (vagy az állat elképzelése a korábbi tapasztalatok alapján, hogy fájdalmat fog megélni).

• Kiegyensúlyozatlan étrend – hiányos takarmányozás, vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék, olajok hiánya; dehidra­táció – elégtelen vízbevitel, elektrolithiány.

• Betegségek okozta fájdalom (pl. gyomorfekély, patatályog, ízületi gyulladás, kólikás görcsök, izomfájdalom, bőrgyulladás, sérülések, krónikus elváltozások).

• Túledzettség – megfelelő pihenés hiánya edzések között, krónikus fáradtság.

• Hőstressz – magas hőmérséklet miatt.

• Hipotermia – túlzott hideg okozta stressz.

• Alvásmegvonás – megszakított vagy hiányos alvás.

• Légúti betegségeknél nehezített légzés, légszomj.

STRESSZRE UTALÓ JELEK ÉS VISELKEDÉS

A lovasoknak fontos felismerniük a stressz és idegesség jeleit a lovon: akut stressz esetén szinte nem lehet nem észrevenni, hogy ideges a ló, hiszen a legtöbbször menekülni próbál, gyakran megfigyelhető a sűrű helyváltoztatás, nyihogás, kaparás, menekülésvágy. Ilyenkor a ló izzadhat, nyalogathatja a száját, sokat pislog, csapkod a farkával, légzése, pulzusa emelkedik.

A krónikus stressz felismerése ennél nehezebb. A krónikus stresszes állapot megfigyeléséhez az alábbi jeleket keresd a lovadnál:

• csökkent étvágy, esetleg ennek ellenkezője, habzsolás, folyamatos, megállás nélküli evés (ennek következményeként súlycsökkenés vagy kondícióromlás);

• változatlan étvágy mellett folyamatos súlyvesztés;

• emésztési problémák, görcsök, kisebb- nagyobb kólikák, hasmenés vagy bélsárpangás;

• viselkedés megváltozása (visszahúzódóvá vagy türelmetlenebbé, agresszívvá, esetleg extrém ijedőssé válik az állat);

• sztereotip viselkedésminták;

• tartós izomfeszülés, kemény izomzat, emiatt kötött mozgás, beszűkült ízületi mozgástartomány, botladozás, kényszertartás lovaglás alatt;

• alvászavarok miatt koncentrációhiány, figyelemzavar, aluszékonyság, fáradtság, csökkent munkakedv, romló teljesítmény, érdektelenség a környezet iránt, motiváció csökkenése, lassabb tanulás, lelassult reakcióidők;

• normálisnál kissé magasabb pulzus, légzésszám, izomremegés, szokatlan izzadás utalhat krónikus stresszre is (egyéb más mellett);

• stresszjelek az arcon (grimaszok).

A NYUGTALANSÁG KEZELÉSE ÉS MEGELŐZÉSE

• GYÓGYSZERES KEZELÉS

A lovak számára többféle nyugtató és szorongásoldó gyógyszer áll rendelkezésre, amelyeket különböző helyzetekben alkalmaznak, például szállításkor vagy állatorvosi vizsgálatok és beavatkozások során. Ezeket csak állatorvosi előírásra és felügyelet mellett szabad alkalmazni, hosszú távú használatuk nem ajánlott. A gyógyszerek különböző hatásmechanizmusokkal rendelkeznek, és az állatorvos mindig alaposan, több szempontot figyelembe véve mérlegeli a használatukat.

• Acepromazin. Egy fenotiazin típusú nyugtató, amely elsősorban a központi idegrendszerre hat. Hatása gyorsan jelentkezik, és gyakran alkalmazzák rövid időtartamú nyugtatásra, például szállítás vagy kisebb beavatkozások előtt. Segít csökkenteni a ló reakciókészségét anélkül, hogy teljesen elnyomná a tudatosságát. Vérnyomáscsökkentő hatása miatt kerülni kell a dehidratált vagy súlyosabb betegségben szenvedő lovaknál.

• Xilazin. Egy alfa-2-adrenerg agonista, amely erős nyugtató és fájdalomcsillapító hatással rendelkezik. Gyakran használják állatorvosi beavatkozások során, amikor rövid ideig tartó, de erős nyugtatás szükséges. Hatása viszonylag gyorsan jelentkezik, és a ló jelentős nyugalmi állapotba kerül. Légzésdepressziót okozhat, ezért különös óvatossággal kell alkalmazni. Emellett a hatása erőteljes (a ló reflexei jelentősen csökkennek), ezért nem alkalmas minden helyzetben, különösen nem hosszabb távú nyugtatásra.

• Detomidin. Szintén alfa-2-adrenerg ago­nista, amely erős nyugtató hatással rendelkezik, és hosszabb hatástartammal bír, mint a xilazin. Gyakran alkalmazzák állatorvosi eljárások vagy szállítás során, amikor hosszabb ideig tartó nyugalom szükséges. Csökkenti a ló vérnyomását és lassítja a szívverést. Légzésdepresszió is előfordulhat. A detomidint csak állatorvosi felügyelet mellett szabad alkalmazni, mivel mellékhatásai súlyosak lehetnek, különösen, ha más gyógyszerekkel kombinálják. Nem ajánlott olyan lovaknak, amelyeknek szív- vagy légzőszervi problémáik vannak.

• Romifidin. Hasonlóan működik, mint a xilazin és a detomidin, de hosszabb hatású, és kevésbé okoz légzésdepressziót, ami biztonságosabbá teszi. Gyakran használják fogászati kezelések vagy hosszabb műtéti beavatkozások során. Hatása erőteljes, de nem minden ló reagál rá egyformán. A hatás fokozására az állatorvos más nyugtatókkal kombinálhatja, ami növeli a mellékhatások kockázatát.

• Diazepam (Valium). Egy benzodi­azepin, amely enyhébb nyugtató hatással rendelkezik, mint az előzőekben említett gyógyszerek. Gyakran használják szorongásoldásra, különösen akkor, ha a ló nem igényel teljes nyugtatást, csak a szorongás csökkentését. Alkalmazása során a ló tudata éber marad, de kevésbé reagál a stresszhatásokra. Hátránya, hogy hosszabb távon függőséget okoz, ezért nem ajánlott rendszeres használatra, illetve a szervezetben hosszabb ideig jelen van.