A gyors reagálás gyakran balesetekhez vezethet, ugyanakkor ingergazdag környezetben a ló szinte állandóan stresszhatásoknak van kitéve. A stressz káros hatása nemcsak a ló viselkedésében mutatkozik meg, hanem hosszú távon árt az egészségnek és rontja a teljesítményt is.
A STRESSZRŐL DIÓHÉJBAN
Az idegesség és a stressz különösen a sport- és versenylovaknál gyakori probléma, de minden istállózott vagy emberi környezetben élő ló életének velejárója. A stressz különböző élettani folyamatokkal jár, melyek közül az alábbi három a legjelentősebb.

• Adrenalin- és noradrenalin-felszabadulás: ezek a hormonok növelik a pulzusszámot, emelik a vérnyomást és fokozzák az izmok vérellátását, előkészítve a lovat a gyors cselekvésre.
• Kortizoltermelés: a mellékvesekéreg kortizol stresszhormont bocsát ki, ami az ún. stresszválaszhoz vezet. A kortizol jelentős hatással van az anyagcserére, valamint az immunrendszer működésére.
• Glükózmobilizáció: a máj stressz során több glükózt bocsát a véráramba, biztosítva az izmok számára a szükséges energiát a gyors reagáláshoz.
A lovat érő stressz időtartama és a kialakult stresszreakciók alapján megkülönböztetik a hirtelen stresszreakciókat és a krónikus stresszt.
Hirtelen stresszreakciók. A ló gyorsan reagál egy akut stresszorra, például hirtelen hangra vagy veszélyre. Szervezete azonnal a „támadj, menekülj vagy fagyj le” reakciók valamelyikével válaszol. Ezek a reakciók rövid időtartamúak, de intenzívek.
• Támadás (fight): ritkábban, de előfordul, hogy a ló agresszívan reagál a fenyegetésre, például rúg vagy harap.
• Menekülés (flight): ez a leggyakoribb reakció lovaknál. Az állat megpróbál elmenekülni a stresszforrástól, ami hirtelen mozgást, mozdulatokat, pl. megugrást, megtorpanást, eliramodást eredményez.
• Lefagyás (freeze): egyes lovak lefagynak a stresszhelyzetben, mozdulatlanul állnak, ledermednek, túlzottan nyugodtnak tűnhetnek.
Krónikus stressz. A stressz tartós, folyamatosan fennáll, a ló huzamosabb ideig ki van téve a különféle stresszoroknak. Általában enyhébb szinten hat, de tartós hatása komoly egészségi problémákhoz vezet, amelyeket stresszbetegségként említenek.
STRESSZBETEGSÉGEK
A tartósan magas stresszhormonszint többféle egészségi problémához vezethet.
Gyomorfekély. Nem az éhezési vagy az iatrogén (gyógyszerek által kiváltott), hanem a kortizolhoz köthető ún. stresszfekélyről van szó. A tartós stressz következtében a gyomorvédő faktor termelése gátlódik, ami már viszonylag rövid idő alatt is valamilyen mértékű kimaródáshoz, hosszabb távon gyomorfekély kialakulásához vezethet.
Kólika. A stressz bizonyos mértékig megzavarja a központi idegrendszer normál működését és ezzel károsan befolyásolja a bélmozgást, ami kólikát (hasi fájdalommal járó emésztőrendszeri problémát), hasmenést okozhat.
Immunrendszeri gyengeség. A kortizol hosszú távon elnyomja az immunválaszt, ami fertőzésekre hajlamosítja az állatot.
Viselkedési zavarok. Sok lónál a tartós stressz sztereotip viselkedési zavarokhoz vezet (karórágás, toporgás, kaparás, körben járkálás, fejrázás, rágcsálás, falrugdosás, nyelvkilógatás). Ezek gyakori vagy tartós fennállása szervi károsodásokhoz vezet (pl. ízületek, gyomor, belek, paták).
BETEGSÉGRE HAJLAMOSÍTÓ TÉNYEZŐK
Álljon itt néhány példa a lovak számára stresszt jelentő tényezőkről – a teljesség igénye nélkül.
• Elválasztás (izoláció) társtól vagy csapattól, szociális kötődés megszakadása.
• Dominanciaharc más lovakkal – szociális konfliktusok a rangsorban.
• Korlátozott szabad mozgás lehetősége – nem megfelelő méretű box, karám.
• Túlzott emberi interakció – nem megfelelő vagy túl intenzív kapcsolat.