Tápanyag-gazdálkodás
A szerves trágya ugyanúgy a gazdálkodásuk alfája és ómegája, mint az öntözés.
Még mielőtt a dolog végére érnénk, érdemes megjegyezni, hogy ez a költség az egész folyamatnak csak az egytizedét jelenti, a másik kilenctizede egyebekből tevődik össze. Például csak a fuvarköltség tonnánként szintén 1000 forint, s aztán jön még az 1 évig tartó trágyakezelés, a maga bonyodalmaival. Korábban egy svájci géppel dolgoztak, de az nekik kicsinek bizonyult, ezért egy amerikai ötlet alapján elkészítettek egy 4 méter átmérőjű trágyaforgatót. Ez évente legalább hatszor dolgozza át az alapanyagot, viszont az istállótrágyából olyan pompázatos tápanyagot nyernek, amelyet minden kertészet megirigyelhetne. Mivel már 3 éve dolgoznak ezzel a módszerrel, nyugodtan állíthatják, hogy a trágya így nem büdös, 65 Celsius-fokon erjed ki és elpusztítja a gyommagvakat, a kórokozókat is. Ebből a komposztból 10 tonnát adnak hektáronként, aminek a költsége 100 000 forint. Ez drágább, mint az ásványi műtrágyával, de P-t és K-t egyáltalán nem használnak, a nitrogénból fele adagot juttatnak ki. Viszont a talaj szerkezete összehasonlíthatatlanul jobb minden másnál, az ilyen talajnak a vízmegtartó képessége példátlan. Valóban él ez a fajta talaj, ez nem veti le magáról az esőt, hanem rögtön beissza. Az évente fölvásárolt 20 ezer tonna szerves trágyából összesen 12-14 ezer tonna komposzt keletkezik, amivel körülbelül 1200 hektárt tudnak ellátni.
Járt náluk 7 éve egy francia szaktanácsadó, naponta 1 millió forintért tanított fogásokat. Hogyan kell permetezni helyesen éjjel, kevés vízzel, optimális szermennyiséggel, optimális pH-val és tapadószerrel. Akkoriban szívták a fogukat, de kiderült, nagyon megérte azt a tudást megvásárolni. Amikor a francia meglátta a tábla szélén a szerves trágyát felkiáltott: nagyhegyesiek, Ti aranyon ültök! Nektek több a pénzetek, mint a Nemzeti Banknak. Azt is ő ajánlotta, hogy fele adag nitrogént alkalmazzanak, de azt is három megosztásban és a növény tövéhez kijuttatva. A rendszer tökéletesen működik. Az említetteken kívül a szemes kukorica öntözetlenül hektáronként 9-10 tonnát ad, a zöldbab másodvetésben, öntözve, 15 tonnát termett. A zöldborsónál a legkorábbi 9 tonnát termett, volt, amelyik elérte a 8 tonnát, a leghosszabb tenyészidejű csak 6,7 tonnát termett. Az ok roppant prózai, még a beérés előtt le kellett vágni, nagyon apró szeműen, mert a meggyszezon korábban kezdődött a konzervgyárban.
Kólásüveg a gerendelyen
Ahogy a precíziós megoldásokra törekednek az öntözésekben, ugyanazt vallják, mikor a vetés minősége kerül szóba. Mintha körzővel mérték volna ki a növények tőtávolságát, annyira pontos, mégpedig milliméterre. A John Deere vetőgép legkorszerűbb változatával dolgoznak, a vetési sebesség szigorú. Amerikában járva, az ottani farmer magyarázta el a tennivalókat, meglehetősen plasztikusan. Szóval, ott a gazda vetéskor a traktorban reggelizik, amihez megiszik egy fél üveg kólát.
Ami azután jön a felszínre, az náluk már gyom, ami termést nem hoz, de viszi a tápanyagot és a vizet. Amikor itt járt a francia, megnézte, négyzetméterenként 700 gilisztajáratot talált. Mostanra ez az adat 1200-ra növekedett.
Legyen sáros a cipő!
Na és lássuk, mekkora figyelmet szentelnek arra az öntözésre, ami a teljes területük felét lefedi. Kizárólag körforgó lineárokat alkalmaznak. Korábban ugyan voltak más megoldások, de ennek az előnyével egyik sem vetekedhet. Az 1000 hektár öntözésén 13 öntözőgépük dolgozik. Mindegyiket lehet okostelefonról bárhonnan irányítani, elindítani, megállítani, a tempón lassítani vagy gyorsítani, a víz mennyiségét szabályozni. Legalább ekkora jelentősége van annak, hogy ezt a 13 central pivot lineárt összesen két ember felügyeli, míg korábban legalább 15-en tüsténkedtek körülötte.
Ez azt jelenti, hogy a területeket zónákra osztották föl, és ott egy-egy kisebb részre más-más mennyiségű vizet adnak. Ehhez nagy segítséget nyújt a 10 éve az USA-ból megszerzett talajnedvesség-mérő szonda. Felülről indulva 5-15-25, majd 55 centiméterig 10 centinként mutatja a talajnedvesség-tartalmat, vele együtt a növény vízigényét is. Ezt a szondát az elmúlt időszakban a KITE Zrt. szakemberei továbbfejlesztették, s az új eszköz ma már tökéletesen működik. Annyit azért hozzátesznek, amit Amerikában tanultak meg: a szonda oké, de akkor vagyok nyugodt, ha sáros a cipő, amikor kijönnek a földről.
Igazolás igazolása
A vízjogi engedélyük 1 millió köbméterre szól, a vizet a Keleti-főcsatornából kapják. Hektáronként 100 milliméteres víznormát hagytak számukra jóvá, de ez növényenként változó. Akad olyan, amelyiknél többet adnak, például csemegekukorica, zöldbab, és akad olyan is, amelyiknél ennél kevesebbet, ilyen a napraforgó, a szudánifű, a cirok. Az öntözés szakmai fortélyait legalább annyira kell ismerni, mint az összes többit együtt. Tisztában kell lenni a talaj szerkezetével, s hogy amikor vizet adunk, azt miért tesszük. A kelesztő öntözést nem nagyon gyakorolják, helyette inkább a téli csapadék megőrzésére helyezik a hangsúlyt. Ha mégis szükség mutatkozik erre, akkor maximum 10 millimétert adnak ki, ez is erősen lehűti a talajt. Pontosan figyelemmel kísérik a növény állapotát is, s ha már a fonnyadás látszik, akkor ott elkéstek. Saját szakmai megfigyelésük, hogy amikor a zöldbab kezd méregzöld színűre váltani, akkor ott a víz hiányzik a talajból.
A körforgó öntözőberendezés előnye, hogy 24-36 óra alatt körbefordul, annyi ideig tart az öntözés. Ezalatt hektáronként 7 millimétert juttat ki, korábban elég volt az 5 milliméter, legújabban pedig arról beszélnek, hogy 9 kéne. Ezt fúvókacserével meg tudják oldani, még akkor is, ha a tápcsöveket nem erre méretezték. Ma már ott tartanak, hogy harmadik vízvezető csövet is lefektettek, annyira nagy a hőség, a párolgás, a vízigény. Ők az öntözési rendszerükkel elégedettek, legutóbb a precíziós gazdálkodás keretében vásároltak idevaló eszközöket. Aki ezt nem tette meg, az még elvegetálhat 5-6 évig, ám aztán nagyon nehéz helyzetbe kerül. A szerelők óradíja 30 000 forint, egy javítás 10 órát vesz igénybe, s akinek használt gépe van, annak erre egyre gyakrabban kell ráfanyalodnia. Az alkatrész folyamatosan drágul, ennél nincs Covid előtti és utáni időszak. Most az a lineár, ami 240 méteres körben tud öntözni, a gazdaságnak 85 millió forintba kerül. Szerencsére az öntözésfejlesztés 50 százalékos támogatást élvez, ha pedig összefogással valósítják meg, úgy, mint Nagyhegyesen is, akkor a támogatás mértéke eléri a 70 százalékot. Ez így nagyon szép és kedvező lenne, gond mégis van, mégpedig a bürokrácia. A pályázatnál eltelik 2 év, mire hozzáfoghatnak a kivitelezéshez.
Az öntözésre vonatkozó előírásokat megtartani szinte lehetetlen, egy-egy nagy körforgónál a táblában, ha ott van két-három idegen, akiről nem tudják, hogy a világ mely táján él, akkor az egész folyamat dugába dőlhet. Azt se nagyon jószívvel veszik tudomásul, hogy a gazdaember szavában ma mindenki csakis kételkedik. Mindennemű igazolás igazolásához külön igazolást kell beszerezni. Közben pedig az aszály arat, a gazdának pedig csak a bosszankodás jut. Jellemző az állapotokra, hogy – ami eddig elképzelhetetlen volt – hetente 30-40 hektár földet ajánlanak megvételre, az üzlet csak ritkán jön létre. Nem is azért, mert egy-egy hektárért 6 és fél, 8 millió forintot kérnek, hanem azért, mert ilyen ár mellett joggal várhatnák el, hogy öntözni is lehessen. Arról pedig szó sincsen.
