0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 19.

Kiderült, mennyi szőlőt fogyasztunk: Ön vajon többet is, mint az átlag?

A klímaváltozás miatt egyre nagyobb kihívást jelent a gyümölcstermesztés, de a csemegeszőlő ültetvényei jobban alkalmazkodnak a környezeti változásokhoz, az egy főre jutó évi csemegeszőlő-fogyasztás mennyisége pedig folyamatosan emelkedik.
A csemegeszőlő termesztése ezzel szemben lényegesen kevesebb környezeti kockázatot jelent.

Kevés olyan növényünk van, ami a kontinentális klímánkon is eredményesen termeszthető, de a csemegeszőlő mindenképpen ide sorolandó, melynek üzemi termesztése ma aktuálisabb, mint 100 évvel ezelőtt bármikor. A jellemzően igen késői virágzás a tavaszi fagyos időszakot döntően elkerüli, a nyári hőséget igen mélyre hatoló gyökérzete jól viseli és a termések sem szenvednek láthatóan a gyakran több hónapos aszályos időszakban. A kitolódott meleg őszi hónapokban a késői fajták is teljes mértékben beérnek.

A csemegeszőlő nemesítés szellemi háttere kapcsán sem kell szégyenkeznünk, kutatóintézeti, de magán nemesítői szinten is figyelemre méltó szőlőfajták születnek.

Jelenleg 43 államilag minősített csemegeszőlő fajta található a Nemzeti Fajtajegyzékben.

A fajták érési idejének köszönhetően folyamatos érési sort kapunk, így július végétől október végéig biztosított a gyümölcsként fogyasztott szőlő. A korai érésűek közül kedvelt a Csabagyöngye, a Szőlőskertek királynője muskotály, a Saszlák (chasselas), középérésűekből a Pölöskei muskotály, az Attila, a Pannónia kincse, a késői érésűek közül a Hamburgi muskotály, az Afuz Ali, a Moldova. De mindezen fajták már elavulni látszanak, mert a fogyasztói elvárások a világ trendjét követve változnak. Ma már szinte alapvető követelmény a csemegeszőlő esetében a magnélküliség. Így a hazai nemesítések (csemegeszőlő fajta előállítás) során és a csemegeszőlő telepítések esetében ezt az elvárást fokozottan figyelembe kell venni.

csemegeszőlő
Forrás: NAK/Lévai Zsolt

A csemegeszőlő iránti piaci kereslet is indokolja a hazai termesztés fejlesztését.

Magyarországon az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás évente 2,5-3 kilogrammra tehető és folyamatosan emelkedik.

Ennek egy jelentős részét pillanatnyilag importból kell biztosítani. A piaci árakat diktáló és nagy árversenyt kikényszerítő, hazánknál sokkal nagyobb csemegeszőlő-termelő országokkal szemben, ahonnan az import java része származik – Olaszország, Spanyolország és Görögország – azonban akkor vehetjük fel a versenyt, ha hatékonyságunk (fajlagos terméshozamok) tekintetében jelentősen javul. Szükség van az ágazati szervezettség jelentős növelésére is, mivel elaprózott termeléssel és értékesítéssel nem lehet érvényesülni a kiskereskedelem koncentrált méreteivel szemben: a termelés oldalán is az árualapok jelentős koncentrációjára van szükség.

Ez is érdekelheti:

Őszi bormustra: érdekes piac lesz az idén

A fenyőhajtás balzsamos íze

Forrás: NAK-FruitVeB sajtóközlemény

Magazin ajánló: