Két évtizeddel ezelőtt Miguel Angel Garcia még szőlőt és gabonát termesztett a Spanyolország középső részén lévő gazdaságában. Mára azonban lecserélte ezeket egy aszálytűrőbb növényre: ez a pisztácia. A 26 hektáros gazdaságában nagyjából 10-20 tonnányi termést takarít be a fákról évente – írja a Phys.org.
És nincs vele egyedül. A spanyol gazdák közül egyre többen ismerik fel, hogy kénytelenek lesznek alkalmazkodni a változó klímához. Amit 20 éve még könnyedén megtermeltek, ma már nem terem, vagy csak nagy nehézségek árán. A Közel-Keleten honos pisztáciafa képes elviselni a forró, száraz nyarakat, és a téli hideget is, mutatott rá Garcia. Spanyolországban 2017 óta ötszörösére nőtt az ültetvények száma, az agrárminisztérium adatai szerint 79 ezer hektáron ültettek pisztáciát.
Fotó: Freepik
Van igény a pisztáciára
Ezzel Spanyolország a legnagyobb pisztácia-termesztővé vált Európában, de a világviszonylatban is negyedik. Csak az USA, Irán és Törökország előzi meg.
A legtöbb a zöld magból Castilla-La Mancha-ban, Extremadura-ben és Andalúzia déli részén terem. Mivel egy sivatagi területről származó növénnyel van dolgunk, Spanyolországban klímaállónak bizonyult, mutatott rá Mario Gonzalez-Mohino agrármérnök, aki egy pisztáciával foglalkozó weboldal szakértője.
Spanyolország az idei augusztust a legforróbbként könyvelheti el, az átlagos hőmérséklet 25 Celsius fok volt. A nemzeti meteorológiai ügynökség szerint a 2024-es év méltó riválisa a 2022-es rekord forró évnek.
Az 51 termelőt összefogó pisztáciatermesztő szövetség, a Pistamancha főtitkára, Joaquin Cayuela Verges szerint robbanás előtt áll az iparág. Nagy igény mutatkozik erre a növényre, és egy dinamikus szektorról beszélhetünk – tette hozzá.
A Pistamancha főként Európában értékesíti a termést, legnagyobb felvevője Franciaország és Németország. A mag kilóját nagyjából 10-11 euróért veszik át.
Fotó: erhan t, Pixabay
Csak a türelmen múlik
A szövetkezet igyekszik lépést tartani a növekvő terméssel, ezért öt millió eurós beruházással új feldolgozóüzemet épít. Itt fogják majd válogatni, tisztítani és szárítani a pisztáciát. Évente egymillió kilónyi termés feldolgozására lesznek képesek, ha elkészül.
A pisztáciát általában magában, pörkölve fogyasztják, de feldolgozzák süteményekbe, édességekbe, fagylaltokba, sőt, kozmetikumokba is.
„Sokan azt hiszik, hogy a pisztáciából gyorsan meg lehet gazdagodni. Azonban látni kell, hogy amíg a fák termőre nem fordulnak, nem hoz semmilyen bevételt” – mutatott rá Garcia. Saját példáját hozta fel: már 15 éve fektet bele az ültetvénybe, és csak most kezdett profitot termelni. Aki tehát pisztáciával foglalkozna, annak türelmesnek kell lennie.
Fotó: Yves, Pixabay
Magyarországon is működhet?
Egy magyar kertben is nőnek már pisztáciák. Badics László a 24.hu-nak mesélt a kezdeti nehézségekről: az első öt fából rögtön kettő el is pusztult. Mivel kétlaki a növény, így az sem mindegy, hogy milyen nemű lesz a fa. Szükség van porzós és termős példányokra is a siker érdekében.
Az eredetileg intenzív datolyaszilva ültetvényt az aszályos nyarak tették tönkre, ekkor fordultak a szárazságtűrőbb pisztáciához. Emellett azonban többféle gyümölcstermő fát is találni a szokatlan ültetvényben.
