A terménydiverzifikációnál azonban fölvetődik egy nagyon is húsbavágó kérdés: vajon mit szól mindehhez a felvevő piac? Ha ettől most még el is tekintünk, azt tudnunk kell, hogy a regeneratív gazdálkodás filozófiájánál mindenképpen előtérbe helyezzük a talaj egészségi állapotát, valamint az ökoszisztéma helyreállítását és javítását.

Fotó: Thomas, Pixabay
A zöldtrágyázás, merthogy konkrét helyzetekben erről van szó, több fontos paraméter javítását is magában hordozza. Ezáltal növelhető a biodiverzitás, viszont csökkenthető a szén-dioxid-kibocsátás. Ugyancsak növelni tudjuk a talaj biomassza-tartalmát, és ugyancsak csökkenthetjük a nitrátkimosódást a talajokból. Ehhez elhangzott egy sóhaj is: bárcsak lenne akkora eső és víz, ami kimoshatná a talajból az ott nem nagyon létező műtrágyákat. Javítanunk kell ezáltal a talajvíz-háztartást, a talaj szerkezetét és csökkenteni lehet így az eróziót. Ugyancsak a zöldtrágyázás előnyei között sorolják fel, hogy takaróhatása miatt csökkenti a gyomfertőzöttséget, amellett pedig nem elhanyagolható kérdés, hogy a zöldtrágyák méhlegelőkként is szolgálhatnak.
A vetésidőre nem érzékenyek, kedvező bennük a C:N arány és a talajban gyorsan bomlanak le. A mindennapi életben a csillagfürt, a tavaszi bükköny, a szöszös bükköny, a lóbab, az alexandriai here, a bíborhere, a borsó és a lednek sorolható ebbe a kategóriába. A keresztes virágúak azért érdemelnek külön említést, mert gyors a növekedésük, gyökérzetük esetenként melioráló hatást fejt ki. A nyíregyházi kutatóintézetben komplex zöldtrágyázási kísérletet állítottak be vetésforgóban, csillagfürt, tavaszi bükköny, olajretek és pohánka sorrendben. Jelzőnövényként a zabot, a búzát és a tritikálét alkalmazták. Ezeknek a növényeknek közösen az a legfontosabb ismérve, hogy nem kukorica után, hanem a kalászosok betakarítását követően lehet őket elvetni. Nagyon fontos gyakorlati kérdés, hogy mikor kell ezeket a növényeket elvetni. Mivel apró magvakról van szó, amelyekben csak kevés tápanyag található, ezért mindig meg kell vele várni azt az állapotot, amikor az eső érkezik, és azt megelőzően kell a vetést idejében elvégezni.

Fotó: Katarzyna Szulc, Pixabay
A zöldtrágyázás hatására javul a talaj művelhetősége, csökken a talajellenállás, de ebben a különböző növények között eltérés mutatkozik. A jól sikerült zöldtrágya felér hektáronként 80 kilogramm nitrogén-hatóanyaggal. Amikor a zöldtrágya a talajban feltáródik, egészen jó terméseredményekre számíthat a gazda. Itt elismerést érdemel a tavaszi bükköny, a pohánka és a csillagfürt. Utónövényként a legeredményesebbnek a kukorica tekinthető, mert még a legszigorúbb aszályban is többlet eredménnyel hálálta meg az effajta gondoskodást. Kiemelten fontos, hogy a hektáronként adott 80 kiló nitrogén hatóanyaghoz képest is többet termett az ilyen kukorica.