0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. február 8.

A takarónövények – a technológiáról nyíltan és őszintén

Léteznek úgynevezett takarónövények, de ezzel a gazdák nem nagyon takaróznak. Mi magyarok nem az eredeti terminus technicust használjuk, mi röviden csak zöldtrágyának nevezzük, ami a gondolkodásunk szerint jobban fedezi ezek lényegét.

A takarónövények nyújtotta lehetőségekről tartottak tanácskozást Nyíregyházán, a Debreceni Egyetem Kutatóintézetében abból az alkalomból, hogy egy jelentős fejlesztés első állomásához érkeztek. Az eseményen részt vett Papp Zsolt, akkor még regnáló helyettes államtitkár, de már megválasztott kamarai elnök, mellette Harsányi Endre rektorhelyettes köszönthette Szólláth Tibort, a NAK Hajdú-Bihar vármegyei és Rácz Imrét, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei elnökét is. A házigazda Zsombik László igazgató azzal indította útjára az eszmecserét, hogy ez a nyitórendezvény egy több évtizedes szakmai munka első állomása.

A Debreceni Egyetem agrárkutató intézeteiben most történik meg az infrastruktúra megújítása. Mint Harsányi Endre rektorhelyettes rámutatott, ez egy 95 százalék intenzitású agrárminisztériumi támogatással vált lehetővé, régen rászolgáltak már ezek a kutatóhelyek az ilyesfajta fejlesztésekre.

Illusztráció
Fotó: Samuel Faber, Pixabay
Az egyes helyeken 2 milliárd forintot megközelítő támogatás mellett az egyetem önmaga is igyekszik segíteni a magasabb szakmai színvonal elérését. Támogatják a napelemek felszerelését, a gépbeszerzéseket, ezeket kiemelten Pallagon és Látóképen.

Papp Zsolt a bemutatóüzem rekonstrukciója kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a felgyorsult világban minden korábbinál nagyobb szükség van a tudásátadás gyakorlatának javítására. A mostani támogatás a vidékfejlesztési forrásból valósulhatott meg, amire országos szinten 16 milliárd forintot különítettek el. Megfogalmazott szándékuk szerint azért tették ezt, hogy a holnap gazdálkodóit, a végzett agrármérnököket kellően felkészítsék a magasabb színvonalú gazdálkodásra. Az információmegosztás célja ez esetben tehát nem más, mint a tudás konkrét eljuttatása a gazdákhoz.

A nyíregyházi kutatóintézet munkájáról 3 előadás hangzott el. Ezek közül rögtön kiemelésre érdemes Pál Viviené, aki a zöldtrágyázást, mint a regeneratív gazdálkodás meghatározó tényezőjét vette alapos górcső alá. Ma már nem az a korszerű gondolkodásmód, ha valaki a fenntarthatóságról, annak módozatairól beszél, mert jó 1,5 évvel ezelőtt elkezdett divatba jönni a regeneratív gazdálkodás, mint kívánatos cél. Ennek a kritériumát 5 fejezetben lehet megfogalmazni.

Mindenekelőtt nagyon fontos a csökkentett menetszám alkalmazása a talajművelésben, a talajtakarás, a terménydiverzifikáció térben és időben, továbbá nem nélkülözheti ez a módszer sem az inputok precíziós alkalmazását, valamint – bár erről a későbbiekben nem esett szó, sajnos – az állatállományok integrálása a regeneratív gazdálkodásba.
Forrás: Magyar Mezőgazdaság

Szaklap, amelyben a cikk megjelent: