0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 31.

Drónos permetezés lenne a végső megoldás a nyugati dióburok-fúrólégy ellen?

A drónok növényvédelmi célú alkalmazása új jelenség a mezőgazdaságban, és gyorsan terjed. A precíziós szemlélet a dióültetvényekbe is betört.

Mind az üzemi, mind a drónos kezeléseknél a dióban engedélyezett acetamiprid hatóanyagú Mospilan 20 SG-t használtuk az engedélyezett maximális hektárdózisban. A Cera Trapot 25%-os töménységben adtuk a keverékhez. Az üzemi kezeléseknél az engedélyokiratban szereplő maximális dózist és maximális kezelésszámot vettük figyelembe, ami három teljes védekezést jelentett. A drónnal összesen négyszer szálltunk föl, ami egy fára vetítve csupán két teljes kezelésnek felelt meg.

A drónnál a 10 literes tartály volt a mérvadó, és felszállás/hektár teljesítménnyel számoltunk.

A drónos kezelések hatékonyságának mérésére a blokk belsejében öt kijelölt fa alá fánként két, 1×1 méteres fóliadarabot helyeztem ki a mortalitás megállapításához.

kezelés
A kezelések hatékonyságának megfigyelésére egy négyzetméteres fóliadarabokat tettünk a diófák alá

Az első legyet a július 7-i csapdaleolvasás alkalmával találtam. A kihelyezett csapdák fogásai alapján 2019-ben a fő rajzási időszak augusztus elejétől a hónap végéig tartott, ez megegyezik a korábbi évek megfigyeléseivel. A rajzáscsúcs egyértelműen augusztus első dekádjára tehető a fogási számok tükrében. Az augusztus 18-i kezelést követő 2., 3., 6., és 7. napon megszámoltam a fóliákon található elpusztult legyeket, az eredményeket a kihelyezett tíz fólia össz- felületére vetítve értékeltem.

Az adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a kezelés hatásos volt: egy hét elteltével tizenegyszer több legyet sikerült összeszámolni a kezelt, mint a kezeletlen fák alatt.

Az eredmények időbeli alakulását vizsgálva a kezelést követő harmadik napon találtam a legtöbb elpusztult egyedet, viszont még a hetedik napon is sikerült újabb elpusztult példányokat azonosítani a gyűjtőfóliákon. Az utolsó kezeléseket követően három időpontban felmértem a károsított termések számát, blokkonként 200-200 diót értékeltem. A korai fertőzések egyértelműen felismerhetők voltak, a burok nagy részét egybefüggő, fekete, vizenyős foltok borították. A későbbi fertőzéseket vizuálisan és tapintás útján lehetett megtalálni: a kérdéses diók burkát óvatosan felnyitottam, és nagyítóval azonosítottam a benne fejlődő nyüveket. Az eredmények alapján a kezeletlen blokkban a szüret előtt a károsítás gyakorisága megközelítette a 90%-ot, szemben az üzemi blokkal, ahol 8% volt.

Ahol permeteződrón segítségével a rovarölő szer mellé csalianyagot is raktunk és ezt a korona felső részére juttattuk ki, a károsított termések gyakorisága csupán 2% volt.

A vizsgálat eredményei megerősítették, hogy rovarölő szeres kezelések nélkül a nyugati dióburok-fúrólégy óriási károkozásra képes, a diótermesztés egyik megkerülhetetlen gondjává vált. Elmúltak már azok az idők, mikor néhány gombaölő szeres és esetleg egy-egy kiegészítő rovarölő szeres kezeléssel megoldottuk a dió növényvédelmét.

A precíziós szemlélet a dióültetvényekbe is betört.

Amikor a gazdák napi szinten szembesülnek a hatóanyagok kivonásával és a meglévő készítmények drágulásával, valamint a kiskultúrákból adódó korlátokkal, fokozottan igazzá válik az a kifejezés, hogy „okszerű”. Jelen kísérletben a permeteződrónok alkalmazásának lehetőségeit próbáltuk ki a nyugati dióburok-fúrólégy elleni védekezésben: a 2%-ra csökkentett kártételi szint pedig önmagáért beszél.

Ajánljuk még:

A diótermesztés korszerű módszerei

Közönséges bükk a klímaváltozás árnyékában

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: