Az utóbbi években egész Európában a figyelem középpontjába kerültek az erdők. A zöld gazdaság egyik fontos fejlődési területeként tekintenek rájuk, miközben a klímaváltozás hatásainak mérséklésén és a rekreációs lehetőségeken keresztül a nagyvárosok lakóinak életét is közvetlenül befolyásolja, hogy mi történik erdeinkkel. 2024 második félévében Magyarország látja el az EU soros elnökségi feladatait. Zambó Péter erdőkért és földügyekért felelős államtitkárt arról kérdeztük, hogy az EU-elnökség során milyen szemléletmódot képvisel hazánk az erdőkkel, az erdők kezelésével kapcsolatban. Emellett természetesen arra is kitértünk, mennyi mindent profitálhatunk az erdészek szakszerű munkájából.
Milyen feladatok hárulnak ránk, és egyáltalán, európai mércével milyen szinten van a hazai erdőgazdálkodás?
– A magyar erdőgazdálkodás méltán nevezhető nemzetközi hírűnek. Az úgynevezett tartamos erdőkezelésnek hazánkban több évszázados hagyománya van. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ennyi ideje egészen biztosan nem „raboljuk le” egyik legfontosabb természeti erőforrásunkat, az erdőt. Éppen ellenkezőleg, folyamatosan gyarapítjuk. Vagyis mai szóhasználattal élve, fenntartható módon gazdálkodunk vele. Így tehát soros elnökségünk idején van mondanivalónk Európa számára az erdőkkel kapcsolatban, s mivel a magyar erdészeket jól ismeri és elismeri a nemzetközi szakmai nyilvánosság, jó eséllyel meg is hallanak bennünket.
Nagyon határozottan képviseljük, hogy az erdő az országok zöldvagyonának legalapvetőbb, stratégiai jelentőségű eleme. Az erdő szolgáltatásai az emberek érdekét szolgálják.
Ráadásul a gondosan kezelt erdő a Föld legerősebb természetes szén-dioxid-megkötő infrastruktúrája, amely képes ellensúlyozni számos ágazat kibocsátását. A fa mint az erdőből kikerülő megújuló nyersanyag pedig feldolgozott állapotában tovább tárolja a szenet.
A magyar állami erdőkezelési modell jó példát szolgáltat arra, hogy kialakítható egy olyan zöldvagyonkezelési rendszer, amely megőrzi a természeti értékeket. Átfogóan erdőalapú gazdaságnak hívjuk ezt a rendszert, amely integrálja a természetvédelmi, klímavédelmi, gazdasági, valamint társadalmi érdekeket és szempontokat.
Célul tűztük ki, hogy minden tagországnak, sőt, minden európai polgárnak egyértelművé váljon az, hogy az Európai Unió számára az erdőkre alapozott gazdaság fejlesztése jelentős innovációs értékkel bíró, komoly kitörési lehetőség.
A fenntarthatóság valóban napjaink egyik hangzatos kulcsszava. Az erdőgazdálkodás mitől fenntartható? Ennek fényében másként kell bánni az erdőkkel, mint korábban?
– A fenntartható erdőkezelésnek három pillére van. Egyrészt nem hasznosítunk több faanyagot, mint amit a természet megtermel erdeinkben. Amint már említettem, Magyarország ezt a módszert közel két évszázada alkalmazza. Másodsorban figyelünk az erdők természetességi állapotának, változatosságának megtartására. Magyarország az európai élmezőnybe tartozik a védett erdőterületek arányát tekintve. Harmadsorban pedig a fával borított területek gyarapítását kell említenem. Ezen a ponton mindig megemlékezünk hazánk Trianonhoz fűződő zöldvagyonvesztéséről is, amikor a korábbi jelentős erdőborítottság az országcsonkítással 11 százalékra zsugorodott. Ráadásul az igazán értékes őserdőink és telepített erdőink javát veszítettük el. Ezt az arányt sikerült az elmúlt száz évben megkétszereznünk.
Nem azért kell tehát másként bánni az erdőkkel, mert valamit nem jól csináltunk eddig. Hanem azért, mert a klímaváltozás az erdőket is sújtja. A környezeti viszonyok jelentős változásának vagyunk tanúi. Az elmúlt évek aszályai az erdőterület legalább 30 százalékát érintették. Egyes fafajok, mint például a lucfenyő vagy a bükk eltűnőben vannak. A magyar erdőtudomány ezért jelenleg százszázalékos erőbedobással dolgozik a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásainak elemzésén és az alkalmazkodás megoldásain.
