A pollenszedővel gyűjtött pollencsomóminta akkor tekinthető monoflorálisnak, ha a vezérnövényfaj mennyisége több mint 80 százalék (Campos et al. 2008). Érdemes figyelembe venni, hogy a különböző növényfajoknak specifikus tápértéke és eltérő gyógyhatású tulajdonságai vannak.
A multiflorális pollencsomómintában többféle növényfaj eltérő mennyiségben fordul elő.
Azonos napon a különböző méhcsaládok monoflorális vagy multiflorális virágport gyűjthetnek.
Egy terület biológiai sokféleségének megítélésekor a következő kérdésekre kaphatunk választ:
- Melyek a vizsgált területre jellemző növényfajok?
- Milyen az egyes növényfajok hordási gyakorisága?
- Van-e különbség a méhcsaládok által behordott virágporminták növényfaji összetételében?
- Milyen a pollenhordás eloszlása a vizsgált időtartam alatt?
- Melyek az adott időszakra jellemző fő hordási növények?
Melyek a vizsgált területre jellemző növényfajok?
A méhek által gyűjtött pollencsomók egyrészt olyan növényfajokról származnak, amelyekről nektárt is tudnak hordani, másrészt olyan fajokról, amelyek nektármentesek, ezért ezekről csak virágport tudnak gyűjteni.
A méhek erdei és kerti fákról, cserjékről, kúszónövényekről, mezei növényekről, gyomnövényekről és termesztett növényekről egyaránt hordanak virágport, sőt alkalomszerűen rozsdagombáról is gyűjtenek spóracsomókat, akár nagyobb mennyiségben is. Tavasszal még kevés, majd nyáron több növényfajról hordanak, július végén a legmagasabb, húsz fölötti a hordási növényfajok száma.
A méhek a méhcsalád szükségletének megfelelően választják ki a hordásra érdemes növényfajokat. Rozsdagombáról spóracsomókat júniusban igen kis mennyiségben (<1 százalék) tudnak gyűjteni, de augusztus végén már jelentősebb mennyiségű (23 százalék) gyűjtés is lehetséges.
