Társadalmi és piaci igényből született

– A kunfakó tulajdonképpen a 21. század családi lova. Nagyon jól hasznosítja a táplálékot, igénytelen, egészséges és nyugodt természetű, rövid és hosszú terep- és túralovaglásokra is kiválóan alkalmas – jellemzi a fajtát Aldea Benedek lovasoktató, tréner, a Farkaskútvölgy lovarda vezetője.

Hobbilovaknak viszont nem feltétlenül alkalmas valamennyi, mert tartásuk gyakorta költséges, nagyobb odafigyelést igényel. Tulajdonságaik és kezelhetőségük sem mindig megfelelőek arra, hogy családi időtöltésre használják őket, mert tipikusan a versenysport igényeit szolgálják ki.

Az elmúlt évtizedekben jelentkezett a társadalmi igény egy olyan fajtára, amely alkalmas a szabadidő-eltöltésre, ahol a lovaglás örömszerzés, és a fő cél a barátokkal és a családdal való kellemes együttlét, mondjuk, egy jó lovas túra alatt. Ez az igény piaci rést nyitotta a kunfakó számára.

A ló kitartását és szívósságát bizonyítja az Eördögh András által szervezett Kárpát-medencei túra, amely során több ezer kilométert lovagoltak felszereléssel együtt, és amit a lovak kiválóan teljesítettek. A túra alatt, a folyamatos terhelés ellenére a kunfakók nem gyengültek le, nem betegedtek meg. Ez azt is bizonyítja, hogy a honfoglalás korában hasonló genetikával rendelkező lovakat tarthattak őseink.

Suttogó lovaskurzusok

Farkaskútvölgy 30 hektáros legelőjén ridegtartásban élnek a kunfakók. Télen­-nyáron a szabadban legelnek, kiegészítő takarmányt csak a téli hónapokban kapnak. Most négy anyakancát fedeztettek, így reményeik szerint újabb négy csikóval bővül majd az állomány.

A Suttogó, azaz Monthy Roberts világhírű tréner módszerét alkalmazza a lovakkal való kapcsolódáshoz Aldea Benedek, akit sokan a Természetes emberként ismernek.

– Sok ember szeretné kipróbálni, hogy alkalmas-e számára a lovaglás, a lovakkal való bánás, a hozzájuk való kapcsolódás. Ennek megtapasztalása egy önismereti út is – mondja a tréner. – Emellett azoknak is hasznos lehet, akik korábban kudarcot vallottak a lovaglás megtanulásában, de újrakezdenék. A programom eltér a megszokott lovas oktatástól, a lovakkal való kommunikációra, a közös megértésre, és ezen keresztül a mélyebb kapcsolódásra helyezi a hangsúlyt. A több napos kurzusok alatt a lovasok szinte együtt élnek a lovakkal.

A lóasszisztált kurzusokon alkalmazott humánus munkamódszer meggyőző bizonyítéka annak, hogy ember és természet, ember és állat között erőszakmentes együttműködés és párbeszéd is lehetséges. Az oktatás alatt a pozitív visszacsatolást, a türelmet tartom a helyes útnak, kiindulva abból, hogy ami nem örömteli, az nem fenntartható. A hiedelemmel ellentétben viszont nem suttogunk semmit a ló fülébe, az elnevezés az erőszakmentességre utal – magyarázza a tréner.

Természet és ember harmóniája

– A vadregényes Farkaskútvölgy rekreációs központ is, nevét egy történelmi időkből itt maradt és régi nevén Farkaskútnak nevezett gémeskútról kapta. Újkori története, azaz a terület fejlesztése 2008-ban kezdődött – mutatja be az érintetlen természet ölelésében lévő helyet Szűcs Mátyás birtokigazgató.

A 25 hektáros területen jelenleg 14 faház, több jurta, közösségi épületek, jógaközpont és egy különleges lombház található. A völgyet egy koi pontyokkal teli tó gazdagítja, és a csörgedező Szekerce-patak szeli át, valamint a hegyoldalban található a valószínűleg sokak által ismert Isten tenyere kilátó. Itt minden a természet és az ember harmóniájáról szól, ezért a birtok fenntartása is ehhez igazodik. A víz­ellátást ásott kút biztosítja, a vizet pedig tisztítják, biológiai szennyvízkezelést végeznek, az energiát napelemek adják. Itt nem található TV, és internethozzáférés is csak módjával.

Az utóbbihoz saját útvonalakat jelöltek ki a völgyben és a Cserhát erdeiben, ahol rövidebb és hosszabb távok is megtehetők a szinte érintetlen vidéken. A hárompatkós lovarda ménesét a kunfakók mellett hucul lovak alkotják. A közelmúltban pedig csatlakoztak a Magyar Lovastúra Szövetség által létesített Eurohorse lovastúra-útvonalhálózat programhoz mint pihenőpont.