Behurcolt kórokozó okozott már éhínséget
Volt már rá példa a történekemben, hogy a kórokozókkal szennyezett talaj nagy problémát okozott. A nagy írországi éhínség 1845-49 között sújtotta az országot, a burgonyavész tömeges éhezést és kivándorlást eredményezett. 1845-ben észlelték először azt a burgonyavészt (Phytophthora infestans), amely attól kezdve minden évben elpusztította az ország burgonyatermését.
Ausztrália nagyon vigyáz arra, hogy amennyire lehet izoláljja területét és ne kerüljenek be idegen kórokozó fajok. 2011-ben egy ottani kísérlet során a repülőgéputasok cipőiről gyűjtött 1 g talajminta 8 különféle növénykórokozó gombát tartalmazott.
Talajlakó és humánpathogén gombák is utazgatnak a világnak: Blastomyces dermatitidis, Coccidioides spp., Histoplasma capsulatum, Paracoccidioides brasiliensis, Pythium insidiosum. Ez a globális kereskedelem és a turizmus miatt van így.
A Covid-19 „mellékhatásaként” az invazív mikózisok ötszörös növekedése tapasztalható. A megnövekedett antibiotikum használat rezisztens gombatörzsek előretörését okozhatja!
Jelenleg rezervoárokban „pihennek”
Mi lesz a behurcolt gombák sorsa, ha „kiszabadulnak”? Ez nagy kickázatot rejt. A rezervoár egy hely, ahol a kórokozó képes túlélni amíg megfelelőek nem lesznek a külső környezeti körülmények lesznek számára, ilyenek trópusi fajok esetén nálunk az például az üvegházak de ahogy melegszik az éghajlatunk ezek előbb-utóbb kiszabadulhatnak ezekről a helyekről…
