Szerző: Grózinger Szabolcs, a Corteva Agriscience vetőmag fejlesztőmérnöke
Az elmúlt években a magyarországi napraforgó termesztésben is előtérbe kerültek a termőréteg védelmét szolgáló, forgatás nélküli talajművelési technikák, amelyek alkalmazása során mindinkább felértékelődött az egyöntetű, homogén kelés szerepe. Heterogén kelés esetén ugyanis az egymás mellett levő tövek a különböző fejlettségi stádiumuk következtében versenyezni fognak egymással a rendelkezésre álló erőforrásokért, így nem kívánatos növényi stresszt és ezáltal terméskiesést is okozva a gazdálkodók számára.
A homogénebb, erőteljesebb kelés ezért a későbbi magas termésszint egyik alappillére, ami a talaj nedvességmegőrzése céljából alkalmazott forgatás nélküli technológia és a csökkentett művelésszámú magágyelőkészítés térnyerésével még inkább kiemelt és elvárt vetőmag tulajdonsággá vált napjainkban.
Az Európai Uniós KAP (Közös Agrár Politika) Stratégiai Terv keretében indult Agro-ökológiai Program támogatja és 2 ponttal jutalmazza azokat a gazdákat, akik a forgatás nélküli művelésmód alkalmazása mellett döntenek a művelésbe vont szántóterület legalább 50%-án. A termőföld védelméért hozott intézkedések és forgatás nélküli talajművelési technikák alkalmazása olyan vetőmagok használatát kívánják meg, amelyek ezekhez a változó körülményekhez alkalmazkodni képesek.
A legnagyobb különbség a hagyományos, forgatásos művelésmódhoz képest a heterogénebb magágy, melyet az eltérő méretű aggregátumszerkezet mellett a talaj felszínén, illetve a felszínhez közel fennmaradó szármaradványok és eltérő mikroklimatikus viszonyok jellemeznek, azaz szármaradványok közvetlen közelében a talaj gyakran hűvösebb és nedvesebb, míg másutt szárazabb, hőmérséklete pedig szélsőségesebben változó. Ezért különösen fontos, hogy a vetésre szánt napraforgó vetőmag a kiváló genetikai terméspotenciál mellett, egységes méretű, magas minőségű és erős kezdeti fejlődésű legyen, hogy még kedvezőtlenebb magágy körülmények között is jó vethetőséget és egyenletes csírázást biztosítson.
