Magyarország 1 hét alatt 30 járványkitörést jelentett
A Defra frissített értékelése azt mutatja, hogy most már szinte az összes többi európai országban is vannak ilyen esetek. Magyarországon ugrásszerűen megnőtt a HPAI H5N1 baromfibetegségek száma, csak november első hetében 30 kitörést jelentettek. A járványkitörések a baromfitenyésztés szempontjából sűrűn lakott déli, valamint az ország keleti részén összpontosulnak. A 30 járványkitörés többsége a májágazatot érintette: 21 esetben májas kacsa-, 3 esetben pedig májas libatelepeken.
Bulgária és Olaszország
Bulgáriában a korábbi madárinfluenza-járványok után vakcinázási terv, valamint a kacsaágazat átszervezése van folyamatban. Olaszország a közelmúltban 2 járványkitörést jelentett az ország északi részén lévő háztáji baromfitartó gazdaságokban.
Forrás: pxhere.com
Írország kiemeli a növekvő kockázatot
Írország eddig nem jelentett járványkitörést.
„Az elmúlt hetekben Európa-szerte számos madárinfluenza-járvány tört ki baromfiállományokban. Ezeket a járványkitöréseket a vírus magas patogenitású H5N1 törzse okozta. Ezenkívül idén ősszel Nagy-Britanniában több esetben is kimutatták a H5N5 madárinfluenza-vírust vadon élő madaraknál. Bár idén még nem észleltünk ilyen eseteket ír baromfiknál vagy vadon élő madaraknál, a kockázat jelenleg növekszik. Ennek oka, hogy a vadon élő madarak most vonulnak el télire, a hidegebb hőmérséklet és a rövidebb nappali órák pedig azt jelentik, hogy a fertőzött vadon élő madarak által a környezetbe terjesztett madárinfluenza-vírus hosszabb ideig maradhat életben.”
Forrás: pxhere.com
Vadon élő madárpopulációk
Fontos megjegyezni, hogy ezek a megfigyelési adatok – ebben az esetben Nagy-Britanniára vonatkozóan – a lakosság által a Defrának bejelentett, talált elhullott madarak passzív megfigyelésén alapulnak, és mint ilyeneket, több tényező is befolyásolhatja. Ezek közé tartozik a madárpopulációval rendelkező területekre érkező látogatók gyakorisága, a vadon élő madárpopuláció lehetséges immunitása (ami azt eredményezheti, hogy kevesebb madárnál alakul ki klinikai betegség és kevesebb madár pusztul el magas patogenitású madárinfluenzában), a felügyeleti rendszer változó érzékenysége, valamint a tetemek mérete, elhelyezkedése és hozzáférhetősége, ami azt jelenti, hogy ez a vadon élő madarakra vonatkozó felügyelet nem feltétlenül rögzíti az összes előforduló esetet.
Ajánljuk még:
