Napjainkra összesen több, mint száz vállalattal – köztük szinte minden nagy, Magyarországon jelen lévő gyártóval és kereskedővel – dolgoznak együtt és igyekeznek a bejáratott metodikák mellett új irányokat is elindítani. Utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelők– kiváltképpen a zöldség- és gyümölcságazatok szereplői, valamint a vendéglátás – iskolák, éttermek, rendezvények – amelyeknél, habár az előírások betartása nehezebb feladat, sikerült egy olyan módszertant kialakítani, ami lehetővé teszi akár a kész ételek mentését is.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület működésében a karitatív célok mellett a fenntarthatósági, környezetvédelmi kérdések is fontos szerepet játszanak. Míg egyebek mellett a vízhasználat optimalizálásra, az energiatakarékosságra és szelektív hulladékgyűjtésre számtalan szemléletformáló kampány, kezdeményezés hívja fel a figyelmet szerte a világon, addig az élelmiszer-pazarlás még egy kevésbé ismert probléma.

Annak ellenére, hogy az elmúlt években pozitív változások tapasztalhatók a lakosság hozzáállásában, a témával továbbra is érdemes kiemelten foglalkozni. Amennyiben ugyanis szimbolikusan egy országként tekintenénk rá, az élelmiszer-pazarlás az USA és Kína után a világ harmadik legnagyobb kibocsátójának számítana, lévén minden olyan erőforrás kárba vész, amit az el nem fogyasztott élelmiszerek előállításához használtak fel.

A teljes stúdióbeszélgetésről készült felvételt a magyar mezőgazdaság YouTube és Spotify csatornáin hallhatják az érdeklődők, ahol az is kiderül, milyen logisztikai és minőségbiztosítási szolgáltatásokat nyújt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, hogyan tudják megakadályozni a visszaéléseket és miként segíthetik magánszemélyek a szervezet munkáját.