Az államtitkár kiemelte, hogy a kampány célja nemcsak a sertéshúsfogyasztás népszerűsítése, hanem a fogyasztói szokások és a gasztronómiai tradíciók védelme is a 21. század kihívásaival szemben.

Az államtitkár kitért a sertéságazat támogatására is, megemlítve a Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló 85 milliárd forintos beruházást, amely 450 sertéstelep korszerűsítését tette lehetővé. A jövőben további 200 milliárd forintos keretösszeg áll rendelkezésre állattartó telepek fejlesztésére, amelyből várhatóan jelentős rész a sertéságazathoz fog kerülni.

Feldman Zsolt szerint a kormányzat és az ágazat együttesen mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar fogyasztók asztalára hazai alapanyagból készült, jó minőségű magyar sertéshús kerüljön.

Kettősség a sertéságazatban: tenyésztők szárnyalnak, feldolgozók küzdenek

Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az élősertés ára az elmúlt években jelentősen emelkedett, ami kedvező helyzetet teremtett a tenyésztők számára. Az állomány létszáma stabilizálódott, sőt, növekedésnek indult, ami éles ellentétben áll az uniós trendekkel. A beruházási támogatások iránti fokozott érdeklődés is a tenyésztők optimizmusát tükrözi.

A húsipar azonban korántsem ilyen derűlátó. A tavalyi év jelentős visszaesést hozott, és bár idén enyhe javulás várható, a jövedelmezőségi problémák továbbra is súlyosak. Az importnyomás letöri az árakat, miközben a költségek folyamatosan emelkednek. A fogyasztói árak várhatóan nem fognak emelkedni, ami a húsiparosok számára komoly nehézséget jelent.

A fogyasztók tudatos vásárlása hozzájárulhat a magyar húsipar versenyképességének megőrzéséhez és a munkahelyek megtartásához.