A Yucatánban található Sitilpech lakosai először 2017-ben tapasztalták a sertésfarmok hatásait, amikor a megnyitásuk után elárasztotta a települést a trágyaszag. Rövidesen fekete foltok jelentek meg a fák levelein, és a kút vize elviselhetetlen bűzt árasztott.
Forrás: Pixabay
A Sitilpechhez hasonló közösségek Yucatánban a Ring of Cenotes, vagyis a hatalmas víznyelőrendszer közelében helyezkednek el.
A helyi lakosok és környezetvédők szerint a farmok terjedése komoly ökológiai és emberi katasztrófát idéz elő. A sertések ürülékéből származó nitrogén és foszfor koncentrációja túlságosan magas a környező talajvízben, és fertőző baktériumokat, például E. coli-t is kimutattak a vízmintákban.
A helyi közösségek nem tűrték csendben a helyzetet. A Sitilpech lakosai 2023-ban tiltakozó akciókat szerveztek a farmok ellen, ám ezekre a rendőrség erőszakos válaszlépésekkel reagált. Más maja közösségek jogi úton próbálnak fellépni a szennyezés ellen. Az egyik ügy, amelyet Homún lakosai indítottak, a mexikói legfelsőbb bíróság elé került, ahol kimondták, hogy a farmok
„súlyos és visszafordíthatatlan károkat okoznak az emberi egészségben és a környezetben.”
A helyi lakosok haragja leginkább a Kekén nevű cégre irányul, amely Mexikó legnagyobb sertéshús-exportőre. A vállalat az amerikai, dél-koreai és japán piacokat látja el sertéshússal, és jelentős gazdasági szereplőként emlegeti magát. A cég állítása szerint modern technológiát, például biodigesztorokat használ a vízhasználat hatékonyságának növelésére, és támogatja a helyi közösségek mezőgazdasági tevékenységeit. Ugyanakkor a helyiek szerint ezek az intézkedések nem elegendőek a károk enyhítésére.
A Yucatán-félszigeten zajló események rávilágítanak a fenntarthatóság és a gazdasági érdekek közötti feszültségekre. A helyi közösségek életminősége, a biodiverzitás megőrzése és az ipari termelés folytatása között nehéz egyensúlyt találni. Az érintett lakosok és szakértők azonban továbbra is a környezetvédelem és a közösségi egészségvédelem fontosságát hangsúlyozzák.
