Egy új, a svédországi Göteborgi Egyetemen végzett kutatás vizsgálja, hogy hogyan hat a gyermekek immunrendszerére, ha farmokon és háziállatok közelében nőnek fel.

A kutatók a csecsemők székletmintáit három napos koruktól kezdve egészen 18 hónapos korukig gyűjtötték, majd összehasonlították a farmon, háziállatokkal, illetve állatok nélkül nevelkedő gyerekek bélmikrobiomját. A kutatók nyomon követték a gyermekeket három és nyolc éves korukban is, hogy megvizsgálják, kialakultak-e náluk allergiák.

Az eredmények szerint a farmon élő csecsemők bélmikrobiomjában már egyhetes korban hétszer nagyobb volt az anaerob (oxigénszegény környezetben élő) baktériumok aránya a fakultatív (oxigént kedvelő) baktériumokhoz képest, mint azoknál, akik nem farmon nevelkedtek.

Bár a háziállatokkal élő gyermekeknél nem tapasztalták ugyanezt az arányeltolódást, náluk korábban jelentek meg olyan anaerob baktériumok, mint a Bifidobacterium, Clostridium és Lactobacillus. Ezek a baktériumok már a csecsemők életének első négy hónapjában elkezdtek megtelepedni, míg az állatok nélküli gyermekeknél ez később történt meg.

Bár a bélmikrobiom különbségei az évek során csökkentek, a kutatók megállapították, hogy a csecsemőkorban tapasztalt mikrobiom jellemzők egyértelműen összefüggtek a nyolcéves korban fennálló allergiákkal.

Fontos megjegyezni, hogy a vizsgálat viszonylag kis mintán, mindössze 65 gyermek részvételével készült, ezért nagyobb léptékű kutatások szükségesek az eredmények megerősítésére.

A kutatás eredményeit a PLOS One tudományos folyóiratban publikálták, és tovább erősítik azt a nézetet, hogy a korai életkori mikrobiális környezet alapvető szerepet játszik az immunrendszer fejlődésében.