A bél-agy tengely és az immunrendszer

Leegyszerűsítve, a beleket és az agyakat összekötő kommunikációs csatorna a bél-agy tengely. Humán kutatásokban ma már bizonyossá vált, hogy a szorongás és a dep­resszió, melyeket egy szerotonin nevű, boldogsághormonnak is emlegetett vegyülettel kezelnek, valójában a bélflóra zavarából indul ki a legtöbb esetben.

A bélbaktériumok és a bélfal sejtjei termelik a szerotonin hírvivő molekulák 95 százalékát, ami a hangulat szabályozásáért felelős. Ez a „boldogsághormon” a bélben nagymértékben megkönnyíti az idegek számára az izmos bélfal mozgatását, valamint fontos jelzőmolekulaként szolgál a bél és az agy közötti kommunikációban.

Kísérletek bizonyítják, hogy egyetlen idegrendszeri impulzusra a bél kilenc válaszreakciót küld vissza az agyba közvetlenül az úgynevezett bolygóidegen keresztül. Ez az agyideg a nyúltagyból indul ki és érzőidegekkel hálózza be a mellkas, a rekeszizom és a belek körüli területet.

E közvetlen idegi kontakt mellett egy indirekt kapcsolat is van a bél és az agy között, mely a mai napig kutatás tárgya. A bél „üzenetei” a bélbaktériumok által termelt hírvivő (messenger) anyagok közvetítésével, valamint a takarmány lebontása során keletkezett melléktermékek révén jutnak a keringésbe, majd az idegrendszerbe.

A bél-agy tengely rendellenes működése súlyos metabolikus (anyagcserét érintő) és mentális betegségek kiváltó oka lehet, de még az immunrendszerre is kihatással van. Éppen ezért a bélflórára hatást gyakorló gyógynövények egy része közvetve segíti a védekezőképességet, más részük csökkenthet egy esetlegesen fennálló allergiahajlamot.

A szervezet védelmi vonalai

A szervezet belső világa és a külső környezet megbetegítő (= patogén) elemei, mint a vírusok, baktériumok, gombák, protozoonok, külső paraziták, élősködő férgek vagy testidegen kémiai anyagok között állandó harc folyik.

A szervezet gondosan felépített rendszerében található három védelmi vonalból az első olyan, mint egy várfal, a másik kettő pedig, mint egy hadsereg katonákkal, fegyverekkel, harci bázissal, kiszolgáló személyzettel és harci stratégiával.

Az első védvonal (idegen szóval: barrier) egy fizikai/kémiai/biológiai fal a kívülről érkező károsítókkal szemben. Itt játszik szerepet a bőr – az ép bőrfelszín, a bőrön élő baktériumflóra és azok anyagcseretermékei, valamint a faggyú- és verejtékmirigyek által termelt természetes só- és savköpeny révén –; a nyálkahártyák – ép nyálkahártyafelszín és csillós hámsejtek, valamint a testváladékok (szekrétumok) és azok lizozim enzim tartalma (pl. könny, nyál, légúti és bélhámnyálka) –, valamint a gyomorsav savas kémhatása és az emésztőrendszer saját, normál bélflórája. Az elsődleges védelmi vonalak azokban a szervekben vannak, amelyek közvetlen kapcsolatban állnak a külvilággal. Az állat szervezete ezeken a helyeken különleges védelemről gondoskodik a nemkívánatos behatolókkal szemben, mert olyan anyagokat termel, amelyek kémiailag pusztítják el a támadókat.

A légcsövet és az orrüreget belülről borító felszínen nyálka termelődik, amibe beletapadnak a szennyező részecskék, majd az itt található csillós sejtek folyamatos mozgásukkal kitessékelik ezeket.

Az emésztőrendszerben is több „elhárító egység” dolgozik: a gyomorban található sósavas közeg és a bélnyálkahártya fontos védvonal. A ló összes ellenanyag-termelő sejtjének kb. 70-80%-a bél nyálkahártyájában helyezkedik el. Valószínűsített oka az lehet, hogy a kórokozók leggyakoribb belépési pontja az emésztőcsőben található. A bélben nincsenek jól körülhatárolt nyirokcsomók. A bélfalat teljes hosszában és vastagságában nyiroksejtek hálózata szövi át. Míg maga a bélfal határvonal, addig a nyiroksejtek a második védelmi vonal elemeivel, azaz fehérvérsejtekkel és ellenanyagok termelésével küzdenek a nemkívánatos behatolók ellen.

A belekben élő, bélflórát alkotó baktériumok és protozoonok szintén az immunrendszer részei: védő szőnyegként borítják be a belek falát, és gátolják az „új, idegen” baktériumokat. Egyrészt antimikrobiális anyagokat termelnek, másrészt térfoglaló és tápanyagokért versengő viselkedésük miatt kiszorítják az új fajokat a belekből, nem engedik azokat megtelepedni.

A napjainkra egyre gyakoribbá váló bélgyulladás, majd ennek következtében kialakuló szivárgó bél szindróma kiemelten kezelendő állapot, mert az immunrendszer gyengítésével alattomosan kialakuló betegségek kockázatát rejti magában.

Ilyen ok lehet például egy seb a bőrön/patán, seb a nyálkahártyán (pl. gyomorfekély), szövetelhalás okozta lyuk (pl. szivárgó bél), vegyi anyag okozta kimaródás (pl. ammónia a légutakban). Innentől kezdve lép működésbe az immunrendszer katonasága és a szervezet „hadügyi rendszerei”, vagyis a második és harmadik védvonal elemei. Ezek a kórokozókat és behatolókat felismerik, megjelölik, támadják, eltakarítják, egyszóval védekeznek ellenük.