Spanyolországot októberben özönvízszerű esőzések sújtották, viszont az ország a korábbi években a szélsőséges szárazság miatt került a címlapokra. A két jelenség azonban összefügg és valószínűleg fokozódni fog.
A spanyol nemzeti meteorológiai ügynökség szerint Spanyolországban évente mintegy 1500 négyzetkilométernyi új sivatag keletkezik, ami az ország déli részét érinti a leginkább. A talaj megkeményedett, fehér vagy szürke és nem áteresztőképes a víz számára. Ha nagy eső esik, az a felszínen elfolyik.
Fotó: Pixabay
Az éghajlatváltozás okozta növekvő szárazság mellett az elsivatagosodás valószínűleg az intenzív mezőgazdasággal is összefügg. A talaj a szó szoros értelmében elfogy az élelmiszertermelés érdekében. A gépek és a növényvédelem használata miatt a talaj szennyezetté és tömörré válik, a talajban lévő mikroorganizmusok eltűnnek, a földek terméketlenekké válnak, és ezért gyakran elhagyják őket.
A szakértők a közvetlen következményeket a valenciai régióhoz hasonló áradásokban, illetve középtávon terméskiesésekben látják. Egyes tudósok feltételezik, hogy 2045-re már csak feleannyi gabonát lehet betakarítani Spanyolországban, mint ma.
Ennek ellensúlyozására az egyik megközelítés a regeneratív mezőgazdaság, amelynek a lényege a talaj újjáélesztése a kémiai növényvédelem mellőzésével.
A talajt ritkábban szántják és a humuszréteget célzott ültetéssel regenerálják. Ennek eredményeképpen több nedvességet tud tárolni és a víz jobban el tud szivárogni, amikor esik az eső.
Fotó: Pixabay
Ez azonban évekig tart, miközben az érintett gazdáknak jelentős bevételkieséssel kell megküzdeniük. Spanyolországnak egyébként nincs saját támogatási programja az elsivatagosodás következményeire.
Bár léteznek finanszírozási lehetőségek a biológiai sokféleség vagy az erdők újraerdősítésének előmozdítására, az elsivatagosodást a jelentések szerint az európai politikusok még nem ismerték el konkrét fenyegetésként.
És ezt nemcsak az érintett gazdák, hanem számos tudós is kritizálja.
Miként tudta megőrizni egy évszázadon át a lap népszerűségét? A magyarázat a történetében van. A történet pedig a valósághoz való folyamatos alakulásról szól. A lap elődjét 1903-ban alapították Baromfitenyésztés címen.
A Magyar Mezőgazdaság a magyar agrárium meghatározó szakmai magazinja. Több mint 80 éve nyújt hiteles információkat a gazdálkodók, agrárvállalkozók és szakmai döntéshozók számára.
Átfogó elemzéseket, gyakorlati tapasztalatokat és szakértői véleményeket közöl a növénytermesztés, az állattenyésztés, a kertészet, a szőlő- és bortermelés, az agrárgazdaság, valamint a vidék fejlődésén...
Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.
Feltétlenül szükséges sütik
A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.
Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.
