0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2025. augusztus 31.

Az elmúlt két évben a csemegekukorica megjárta a poklot is: mit mutatnak a számok?

A 30-35 ezer hektáron termesztett csemegekukorica a teljes magyar zöldségtermő terület mintegy 40%-át adja. Az ágazat az elmúlt két évben a termelés jövedelmezősége szempontjából megjárta a „mennyországot és a poklot” is.

A csemegekukorica költség-jövedelem viszonyai 1. 

csemegekukorica Szerzők: Dr. Apáti Ferenc, dr. Dorogi Dóra, dr. Tóth-Kurmai Viktória 

FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs  

Szakmaközi Szervezet 

Debreceni Egyetem  

MÉK Kertészettudományi Intézet 

Kétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk, hogyan alakultak a csemegekukorica-termelés költség-jövedelem viszonyai, valamint hatékonysága tavaly és az idén. Jelen, első részben a 2023. évvel foglalkozunk, majd a következő lapszámban a 2024-es eredményeket vesszük górcső alá, illetve fogalmazzuk meg távolabbra vezethető következtetéseinket. 

Illusztráció
Fotó: Semevent, Pixabay

A csemegekukorica esetében alapvetően fő- és másodvetésű kultúrákról beszélhetünk.

Fővetésűnek tekintik az április 10-től június közepéig elvetett állományokat, másodvetés pedig az, ha június közepénél később, vagy a vetésidőtől függetlenül zöldborsó vagy más korán betakarított kultúra (őszi árpa, őszi káposztarepce) után kerül a földbe a vetőmag.

A legkésőbbi vetési időpont július eleje. (A zöldborsó-betakarítás általában június 1. és 30. közé esik, de az időjárási hatások függvényében egy-két héttel elmozdulhat a szezon). A fővetés azért tolódik ki június közepéig, hogy a termés betakarítását (és ezzel együtt a feldolgozóipari szezont) időben összekapcsolják a másodvetésű állományok betakarításával. 

A fővetésű állományok lehetnek öntözöttek vagy öntözetlenek, míg a másodvetésűek termesztése csak öntözéssel lehet sikeres. Magyarországon a csemegekukorica 80-90%-a öntözött, illetve jellemzően 75-85% a fővetésű, és 15-25% a másodvetésű állományok aránya. A csemegekukoricában két fajtakört (hibrid) különböztetünk meg: a normál­édes és a szuperédes fajtákat. A szuper­édes típus előnye, hogy magas cukortartalma révén nem igényel cukrot a konzerv felöntőlevébe, illetve értelemszerűen édesebbek a szemek. A konzerv­iparban körülbelül 80%-ban szuperédes fajtákat használnak, a fagyasztóipari alapanyagnak pedig jellemzően 50-60%-a szuperédes és 40-50%-a nor­mál­édes, mivel ennél a feldolgozásnál (főleg a zöldségmixekben) nem feltétlenül előny a nagyon édes íz. A szuperédes fajták termelése valamivel költsége- sebb (drágább a vetőmag stb.), termelői ára kilogrammonként 2-4 forinttal magasabb.  

A csemegekukorica betakarítása (feldolgozóipari szezonja) jellemzően július közepétől október közepéig tart.

Fontos termelési cél a szezon széthúzása az ütemezett vetés és betakarítás révén, továbbá el kell érni, hogy a teljes szezon szinte minden napján folyamatos és egyenletes legyen a feldolgozóipar alapanyag-ellátása. Egy adott állomány optimális betakarítási ablaka mindössze 4 nap, és a terményt a betakarítástól számított 5-6 órán (legkésőbb 8-10 órán) belül fel kell dolgozni, így a csemegekukorica termelése magas fokú szervezettséget igényel. A hazai csemegekukorica 90-95%-a a feldolgozóiparhoz kerül (5-10% a frisspiaci, ami teljesen más termelési módot feltételez), a termés egynegyedét a hűtőipar, háromnegyedét a konzervipar veszi fel.  

Kétféle technológia 

Az elemzéseket öntözetlen (fővetésű) és öntözött (fővetésű és másodvetésű átlagában) termelési módokra készítettük el.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az öntözött és öntözetlen termelés között nem csupán az öntözés léte a különbség: öntözetlen körülmények között csak fővetésű, és jellemzően rövidebb tenyészidejű hibrideket ter­mesztenek (a nyári aszály kockázata miatt az öntözetlen kultúrákat be kell takarítani július végéig, de legkésőbb augusztus közepéig).

Ennélfogva a két technológiai változat két eltérő termelési mód, melyeknél különbség van az alkalmazott hibridekben, a tenyészidő hosszában, bizonyos technológiai elemekben, ráfordításokban is. Kalkulációnkban fontos peremfeltétel, hogy a betakarítás költsége (4-5 Ft/kg) a termelő vállalkozásnál csapódik le, míg a szállítás költségét (4-6 Ft/kg) a feldolgozó viseli, így ez utóbbi a termelési költségek között nem jelenik meg, de az alkalmazott értékesítési árak is ennyivel alacsonyabbak. 

Ki kell hangsúlyozni, hogy a bemutatott számítások nem fogadhatók el egyetlen igazságként, nem vonatkoznak minden vállalkozásra, hiszen a költség-, hozam- és árviszonyok az egyes vállalkozások, ágazatok és termőtájak között nagyon jelentős eltéréseket, változékonyságot mutathatnak. Vizsgálataink statisztikai értelemben nem reprezentatívak, de a nagyságrendek tekintetében szakmailag hűen és korrekten jellemzik a termelés ökonómiai viszonyait. 

Forrás: Kertészet és Szőlészet

Szaklap, amelyben a cikk megjelent:

Magazin ajánló: