Nálunk ez a legmagasabb vadon termő lágy szárú növény, kopasz szára a tövénél közel karnyi vastagságú is lehet. Sárga ernyős virágai június-júliusban nyílnak. Szintén jól felismerhető a téli zsurló, mely 150 cm magasra is megnőhet, de soha nem ágazik el. Szerencsés az, aki élőhelyén pillanthatja meg. Ugyanezeknek a területeknek jeles tagjai még a hármaslevelű fogasír, a pufók árvacsalán, és a hármaslevelű szellőrózsa, melyek nyugat-balkáni szubmediterrán növények, hazánkban szintén csak itt élnek meg.
A mocsarak legszebb virágának pedig a békaliliom tekinthető, a nedves kaszálóréteken szépen díszlik a mocsári és szibériai nőszirom.
Népszerű látványosság tavasszal a Babócsai Basakert nárciszmezeje, a Mecsek erdős hegyoldalain pedig kirándulók gyűjthetik (szabályozott keretek közt) a manapság reneszánszát élő medvehagymát.
A vízbő időszakok mellett érdemes figyelni az aszályban kiszáradó ártéri területekre is: rejtett hajóroncsok láthatnak ilyenkor napvilágot. A korábban kivágott erdők helyén kialakult mocsárréteket most feketeracka-nyáj járja: legeltetéssel hasznosítják a területet.
Ilyen dúsan burjánzó növényvilág mellett természetesen gazdag állatvilág is otthonra lel a Duna-Dráva Nemzeti Park területén: a Baranyai halastó táplálékban gazdag területére húzódhat a téli időszakra akár 40 rétisas is, és otthonra lel a nemzeti park területein az emberi társaságot kerülő fekete gólya. Áprilisban pedig többek között ide érkeznek vissza Afrikából az örvös légykapók, melyek közül néhány hím egyed poligám, tehát egyszerre több fészket is védelmez.
Kérem a lelkes utazókat, hogy alaposan tájékozódjanak kirándulásaikat illetően, mert a nemzeti park egyes területei csak engedéllyel látogathatók. Szervezett programjaik ugyanakkor senkit sem engednek unatkozni. Választhatunk kenus vízitúrák, madármegfigyelések, arborétumi séták, éjszakai kalandtúrák és csillaglesek közül.
Ajánljuk még:
