Az alább olvasható sorok az 1996-ban létrejött, Pécsi székhellyel működő Duna-Dráva Nemzeti Park megismerését taglalják, kedves Olvasó! Hazánk és Európa utolsó szabályozatlan folyója az egyik névadója, számos ritka és védett növény található meg a területén.
A park logójában is a két nevezetes folyó jelenik meg, hiszen a vizeknek rendkívül nagy jelentősége van az életterek kialakításában.
Eredetileg az 1990-es évek elején egy Jugoszláviával közös parkot álmodtak meg a szakemberek, amit elmosott a történelem vihara. A jelenleg majdnem 50 ezer hektáros terület így a Duna Sió-torkolata, az országhatár és a Dráva mentén helyezkedik el. A szakemberek munkája nem egyszerű: Baranya, Tolna, Somogy, Fejér és Bács-Kiskun vármegyék közigazgatási határain átívelő természeti értékeket kell figyelemmel kísérniük és megőrizniük. Legnevezetesebb területi egységei: Gemenc, Béda-Karapancsa, Dráva menti síkság,
A Duna és a Dráva által ölelt területen természetszerűleg ad keretet az életnek a vízszintek emelkedése és apadása. A vizek változása mellett nagy hatása van mind a természetre, mind a társadalmi-kulturális életre az évszakok váltakozásának is. Meghatározó a tavasz, amikor is a mohácsi szigetről útnak indulnak az álarcos sokácok: ezzel kezdődik a világörökség részévé nyilvánított télbúcsúztató-tavaszköszöntő népünnepély, a Busójárás.
Ugyanekkor, zöldár idején a Duna kilép medréből, ami megváltoztatja a látképet és az életkörülményeket is. Az alacsonyabban fekvő területek növényei azért a fűzek, mert tűrik az ideiglenes vízborítottságot, míg a magasabb területeken a nyárfafajok a jellemzők. Cserjeszinten a galagonya és a hamvas szeder nyújt ember által áthatolhatatlan menedéket a nagyvadnak. A gímszarvas jó úszó, így könnyedén a töltésekre húzódnak áradáskor. Ezek a pompás bikák a háremért való vetélkedés ideje alatt testtömegük 1/5-ét is elveszíthetik.
A Gemenci-erdő mai arculatának kialakulásában, és annak, hogy itt nem volt szükség élőhely-rekonstrukcióra, fontos szerepe volt Haynald Lajos kalocsai érseknek, aki nem engedte, hogy az érsekségi uradalom belépjen az ármentesítő társulatba az 1860-as években.
A Dráva az európai kontinens utolsó természetes állapotú folyója, ami magyarázza, hogy a Magyarországi halfajok kétharmada megtalálható itt. Gyakori foglakozás volt errefelé a halászat és a pákászat, de a víz sodrását kihasználó malmok sem voltak ritkák, emellett foglalkoztak szénégetéssel és hamuzsírfőzéssel. Ez a tiszta vizű folyó az egyetlen élőhelye a drávai tegzesnek, amely nevét a folyóról és arról kapta, hogy lárvája tegez alakú lakócsövet épít magának. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint. Szintén a Dráva szabályozatlanságának köszönhető a zátonyszigetek kialakulása, amelyek igen értékes élőhelyek. Fészkel itt kis lile, küszvágó csér és a ritka, Magyarországon másutt nem fészkelő kis csér. A meredekebb partfalakat parti fecskék, jégmadarak és gyurgyalagok zajos csapata veszi birtokba.
A puhafaligetekben alig észrevehetően húzódik meg a mindössze 10-25 cm magas kígyónyelv páfrány, mely az ősharasztok közé tartozik, föld alatti gyöktörzséből hajt ki egyetlen, hosszúkás alakú, fotoszintetizáló és spóratermő karéjra osztódott levele, mely a kiöltött kígyónyelvhez hasonlítható.
